Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Radnóti Színház

Gubán Mária: Magyarországi pite – A csapodár főzőműsor

Csapodárok – Radnóti Színház

A Radnóti Színház sokat akart markolni, amikor úgy döntött, Ruzante félévezredes drámájával, A csapodár madárkával nyitja meg az évadot. Legyen kicsit klasszikus, de reflektáljon aktualitásokra, lehessen nevetni is, de ébresszen gondolatokat, vessen fel kérdéseket, de inkább csak ironikusan. Szőcs Artúr, Peer Krisztián szövegéből megrendezte a reneszánsz drámába oltott, magyar Amerikai Pitét – az eredmény: majd…

Színikritikusok díja 2018/2019

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Kelemen Kristóf: MEGFIGYELŐK; Székely Csaba: 10 A legjobb előadás: 10 (Radnóti Színház, rendezte: Sebestyén Aba) A legjobb rendezés: A PLATONOV (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHICAGO (székesfehérvári Vörösmarty Színház, rendezte: Horváth Csaba) A legjobb független előadás: MEGFIGYELŐK (Trafó Kortárs Művészetek Háza, rendezte: Kelemen Kristóf)…

Fritz Gergely – Varga Anikó: Szeretlek, Magyarország

Dale Wasserman: Kakukkfészek – Radnóti Színház

Nem emlékszem az utóbbi évekből olyan előadásra, amelyik ilyen kifejezően lett volna képes bevonni a nézőteret, mégis kerülve a didaktikusságot. A direkt kiszólások ugyanis olyan dramaturgiai konstellációban hangzanak el, amelyek részletesen bemutatják az önkéntes elnyomás dinamikáját. Számos politikusnak címkézett előadás kapcsán láthattuk mostanában, hogy a nézőtérre mutatva elhangzik a szöveg, „lám, itt a nép, mégsem…

Puskás Panni: Függetlenedem

Évadértékelő

Hogy én lettem-e radikálisabb néző, vagy a kőszínházak mennek keresztül egy finom konszolidálódási folyamaton, azt nagyon nehéz megállapítanom. Valószínűleg egyszerre történik a kettő. Mindenesetre a jelen aggasztó társadalmi folyamataira csak igen óvatosan, szőrmentén reagál a mainstream színházi közeg, és új formai megoldásokkal is ritkán kísérletezik. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem tesz ilyet,…

Brecht-revival?

Az elmúlt két évtizedben a kortárs magyar színházban Brecht neve leginkább Zsótér Sándoréval forrt össze, most azonban darabjai egyre láthatóbbakká válnak: mind több fontos rendező választja őket, Térey János és Regős János pedig egyenesen három A kaukázusi krétakört is beválogatott a POSZT programjába. Beszélhetünk-e ma ezeknek a szövegeknek a különös aktualitásáról? Nem mond-e ellent Brecht…

Karsai György: Előadás egy élhető országért

Mohácsi János–Mohácsi István–Závada Pál: Egy piaci nap – Radnóti Színház

A Mohácsi-védjegynek is mondható tömegjelenlét óramű pontosságú működtetése kulcskérdés, s a Radnóti Színház apró színpadán mind a tizennégy színész folyamatosan ott van! Ez már önmagában bravúr. De nemcsak ott vannak, mind folyamatosan jelen is vannak, sorsokat ábrázolnak, legtöbben két, három szerepet is alakítanak, hol üldözöttek, áldozatok, halálra kínzott zsidók, hol véresszájú, eszement gyilkosok, akik elrontott,…

Rádai Andrea: A csoda velünk van

Anders Thomas Jensen: Ádám almái – Radnóti Miklós Színház

Végig az az érzésem, hogy a Radnóti Színház előadása nem akar se többet, se (nagyon) mást, mint a film, ami úgy jó, ahogy van – épp ezért elkerülhetetlen az összehasonlítás, a filmre való folyamatos hivatkozás. Az Anders Thomas Jensen forgatókönyvéből 2005-ben a szerző rendezésében készült film a rehabilitációját töltő neonáci Adam és a lelkész Ivan…

Ménesi Gábor: Nem lehet mindig eltalálni a tízes kört

Beszélgetés Bálint Andrással

Körülöttem sok minden megváltozott – például maga a rendszer -, nyilván én is változtam, de a Radnóti továbbra is minőségi kamaraszínházként kíván működni.

Urbán Balázs: Egy válogató emlékiratai V.

A közelmúlt új fejleménye, hogy színházi alkotók nem pusztán irodalmi alkotásokat, hanem filmeket is színpadra adaptálnak.

Koltai Tamás: Áthallások

Koltai Tamás a mai magyar színházban megjelenő kódolt beszédről

Lehet, hogy túlbecsültük a sorok között olvasás – a szöveg alatti áthallás – szolidaritásképző erejét?