Archive of posts published in the tag: Radnóti Zsuzsa

Urbán Balázs: Az újraolvasás örömei

Radnóti Zsuzsa Megmozdult irodalom című kötetéről

Nem tudom, van-e egyáltalán ezeknek a soroknak olyan olvasója, akinek be kellene mutatni Radnóti Zsuzsát. Úgy értem: olyasvalaki, akinek ne lenne fogalma Radnóti Zsuzsa lenyűgözően sokoldalú, fontos, összetett munkájáról, amelynek egyfelől számos jelentékeny dráma megszületését és színre kerülését, illetve nem egy kiváló prózaíró alkalmi vagy huzamosabb idejű drámaíróvá transzformálódását köszönhetjük, másfelől olyan elméleti munkákat, amelyek…

Új e-dráma: Szivák-Tóth Viktor: Fényeskedjék neki

Radnóti Zsuzsa előszavával

Már maga a történet is feszes drámai ívvel építkezik, megszabva a szereplők röppályáját, és megszabva az egy mondatba sűríthető cselekmény kezdetét és végét. Hogyan jut el a kötelező gyász állapotától a szétesés káoszáig egy eddig kőkemény érdekek és erő által összetartott közösség, amikor összegyűlnek a­ nagyvállalkozó vezető halála és temetése után, a szokásos toron.

Az én rendszerváltó előadásom

Felkért szerzőinktől a rendszerváltás harmincadik évfordulóján visszatekintve azt kérdeztük, mit jelent nekik az, hogy ’rendszerváltó előadás’, mi jut erről az eszükbe. El tudtuk fogadni, ha valaki számára egy előadás 1971-ben, ahogy azt is, ha 1992-ben „váltotta le” a rendszert, mindössze néhány kikötéssel éltünk – például azzal, hogy egy előadás csak egyszer jelenjen meg a listán.…

Mi van veled, kortárs magyar dráma?

Hiányzó jelen idő a magyar színpadokon

A színházak repertoárja látszólag bővelkedik kortárs magyar színpadi szövegekben, ám igazán jelentős drámai műveket vagy a mai magyar valóságra élesen reflektáló előadásokat nehezen találni köztük. A rendezők többsége szívesebben mesél klasszikus történeteket, minthogy direkt reflexiókat fogalmazzon meg a közéletre. Ha mégis, inkább hoznak létre saját színpadi szövegeket, a drámaírók tollából megszületett színdarabok többsége pedig fiókban…