Tizenhat éve jártam utoljára Kisvárdán, az új találkozás örömmel töltött el, és amikor azt mondom, hogy „mintha tegnap lett volna”, meg hogy „megállt az idő”, az nem kritikai észrevétel, hanem a folytonosság konstatálása.
Talán olyan kérdéseket is érdemes mérlegelni még, hogy nincs-e óhatatlanul is hátrányban a realista megjelenítés tekintetében a színház pl. a film médiumával szemben…
Az íróilag igen hatásos jelenetek a tömeggyilkosságokba torkolló utak stációit mutatják be…
Sztrókay András: Úgyis mindenki Csáth
Egy elmebeteg nő naplója - A Szabadkai Népszínház, Thália Színház - KRITIKA
Gizella paranoiás, egy pszichiátriai intézet betege.
Sorsom egy szombat délután dőlt el, amikor három óra tízkor felhívott a színház szervezője, hogy miért nem vagyok a színjátszó stúdió felvételén.
Orsino herceg Metallica-számra búsong Olivia szenvtelen elutasítása miatt, de elhangzik több más szerzemény is, köztük egy best of kislemezre való Kispál és a Borz.
