Archive of posts published in the tag: Szegedi Nemzeti Színház

Kolozsi László: Eltűnt aranymezők

Bánk bán ősváltozat Szegeden

A rendező, Galgóczy Judit sem sokat tesz azért, hogy a szereplők viselkedése érthető, értelmezhető legyen. Inkább törődik a külsőségekkel, a színpadi történések korrekt levezetésével, mint az interakciók pontos, a drámai hangsúlyokat megmutató levezénylésével.

Zappe László: Követelj, közönség!

Néhány vidéki előadásról

Semmiképpen sem látszik viszont elszalasztott lehetőségnek A salemi boszorkányok szolnoki bemutatása. Egyáltalán nem látszik ugyanis a lehetőség.

Márok Tamás: A történelem fogaskerekei között

A szegedi André Chénier-ről - KRITIKA

A rendező bátortalan a vaskosabb aktuálpolitizálásban, amelyet a darab tálcán kínál…

Kovács Dezső: Triók és szemfényvesztők

A Vidéki Színházak Fesztiválja - JEGYZET

Bent a Tháliában is csordultig telt a nézőtér…

Jászay Tamás: Born to Die

A szegedi Hedda Gabler - KRITIKA

A tökéletesen steril környezet hangulatában egy váróterem és egy műtő között jár félúton.

Jászay Tamás: Talált, süllyedt

A szegedi Nő a múltból előadásáról - KRITIKA

Bodolay Géza rendező a hazai Schimmelpfennig-recepció meghatározó alakja…

Márok Tamás: Remekmű kontra mestermunka

Az Armel Fesztivál két előadásáról

A Verdi-operánál a rendező idegensége izgalmas kudarcot hozott. A Francescánál a mélyebb megértés vagy a bátorság hiánya unalmas sikert.

Urbán Balázs: Egy válogató emlékiratai V.

A közelmúlt új fejleménye, hogy színházi alkotók nem pusztán irodalmi alkotásokat, hanem filmeket is színpadra adaptálnak.

Urbán Balázs: Egy válogató emlékiratai II.

A POSZT-válogatásról

Szerencsére születtek olyan előadások is, melyekben a jelentéshez jól megválasztott és érvényesen működtetett nyelv is társult.

Zappe László: Elmaradt meglepetés

A szegedi Három nővérről - KRITIKA

…az általános tompultság alatt nem mocorognak lefojtott érzések, szenvedélyek, fájdalmak.