Napról napra

A közelmúlt új fejleménye, hogy színházi alkotók nem pusztán irodalmi alkotásokat, hanem filmeket is színpadra adaptálnak.

Szerencsére születtek olyan előadások is, melyekben a jelentéshez jól megválasztott és érvényesen működtetett nyelv is társult.

…az általános tompultság alatt nem mocorognak lefojtott érzések, szenvedélyek, fájdalmak.

Bodolay Géza nemcsak leporolta, alaposan át is dolgozta a szöveget – úgy tűnik, sikerrel.

A falusi idill már nem is nosztalgia, csak populáris showműsor.

Mintha Bodolay nem is érezné, hogy egyes gegjei lerombolják a jelenetek támfalait, s azok üresen és komoran tátonganak.

A szegedi produkció azt bizonyítja, hogy lehet szórakoztatni a közönséget úgy is, hogy az ne legyen egyszersmind tartalmatlan.

Kurrah időnkénti döbbent „Was?” kérdése talán arra utal, hogy a manók a magyarokat dróton rángató német urak lennének…

Van minden ebben a rendezésben, mint egy jó boltban. Értékes áru, bizonytalan eredetű érdekes termék, sőt némi kacat is.

Efezusban a szex az élet mozgatórugója: azért gyűlt össze ennyi ember a színpadon, hogy a kilencvenedik percre nagyjából mindenki meglegyen mindenkinek.