Sztanyiszlavszkij még élete alkonyán sem szakította meg a párbeszédet a jóga testről és lélekről felhalmozott, ősi és örök tudásával.
Úgy tűnik, a legtöbb kritika a hibákat ideológiai-világnézeti alapon ítéli meg, és tagadni igyekszik, hogy a színpadra állított világ megfelel a valóságnak.
Úgy tűnik, számára nem „színház az egész világ”, szereti az életet, a kalandokat, a nőket.
A színháztörténész kérdése tehát logikusan csak az lehet: mit látott a néző Schikaneder színházának színpadán 1791. szeptember 30-án?
Imre Zoltán: Nemzetiszínház-elképzelések európai kontextusban
A Pesti Magyar Színház 1837-es létrehozásáról
Részlet A nemzet színpadra állításai: Nemzetiszínház-elképzelések európai kontextusban c. hosszabb tanulmányból. A teljes tanulmány ITT OLVASHATÓ.
Goldoni a helyzetkomikumon alapuló komédiát jellemkomédiává alakította, de a helyzetkomikum, a commedia dell’arte bizonyos cselekménymozzanatai nem tűnnek el a darabjaiból.
