Sz. Deme László: Születés és halál a forgatagban
A 42. hét - Pintér Béla - KRITIKA
Mikor a néző legjobban nyerít, akkor jön egy csodálatos váltás…
Mikor a néző legjobban nyerít, akkor jön egy csodálatos váltás…
…hogyan nyaljuk önvédelmi okokból az uralkodó seggét?
Ide-oda taszajtják itt a közönséget, sírva vigadásból vígva siradásba.
…a tehetségesek, akiknek torkában callasi hang lakik, kávét szolgálnak fel a társulatnak, míg a dilettánsokra zuhog az elismerés.
Irén és Attila idilli viszonya felborul, amikor kiderül, hogy a férfi teherbe ejtette Anitát, Rózsit szélsőjobbos aktivistaként, gárdista egyenruhában látjuk viszont…
Szabó Réka vallomása az élet megtalált, majd elkótyavetyélt értelméről egyrészt feltárja az alkotó személyes indítékát, másrészt az előadás szerkezetét is előrevetíti.
Rituális, fékeveszett táncok és általánosan eluralkodó szertartásos jelleg lengi be az előadást…
Középiskolás néző szülő és gyermek kihűlt kapcsolatáról, a földnek nem felelő ég némaságáról, vándorút és megérkezés dichotómiájáról, a nemi érés és a szexuális tunyulás stációiról s egyebekről éppen elegendő értelmezni s vitatni valót kap.
Pintér Bélát ezúttal a kisvállalatok kegyetlen csoportdinamikája érdekli, s az előadást végigkíséri (elsősorban a női) megalázottság témája is.
Korunk helyzetei és szókincse a múlt dallamain szólal meg, pech az APEH-hel rímel…