Kutszegi Csaba: Kortárs színház Székelyföldön A gyergyószentmiklósi tánc.mozgás.színház fesztiválról A Gyergyószentmiklóson töltött hosszú hétvégém szombat éjszakáján szállásomhoz közeli kerti mulatság szobámba beszűrődő muzsikája ringatott álomba. Tudtam már régóta, hogy Székelyföld szívében sem csupán tiszta forrásból merített népzenekincsre lazulnak a városlakók, így nem lepett meg az egyszer csak hirtelen felcsendülő, jól ismert dallam sem, amelynek szövegét a csavaros eszű városi góbék imigyen aktualizálták: „Gyergyó híres […]
Kutszegi Csaba: Ember a kozmikus felvonásközben Entracte - Nagy József - KRITIKA Nagy Józsefet színpadon legutóbb három éve a MU Színházban láttam. Az akkor bemutatott Utolsó tájkép érzékeny, csöndes hangokkal és furcsa tárgyakkal elővarázsolt költészete lenyűgözött. A Trafóban bemutatott Entracte (Felvonásköz) sokban hasonlít a három éve alkotott opushoz, de alapkoncepciójában lényegesen eltér attól. Sokan mondják, hogy Nagy mindig ugyanolyan. Ha csak a felszínt nézzük, nehéz vitába […]
Vida Virág: Fénykeresők Az Éjszakai műszakról A két elváló tér az élet és a halál szimbóluma is lehetne, de Réti Anna nem létértelmez, nem moralizál, inkább különös lényekkel népesíti be maga alkotta szürreális világát.
Halász Tamás: Álomfogó A La compagnie du Hanneton előadásáról Az Au Revoir Parapluie (Viszlát, esernyő) színház, tánc és akrobatika kivételes, sűrű, elragadó és elmés elegye, melyben a különböző műnemek elemei gördülékenyen, maguktól értetődőn, magabiztos természetességgel szervülnek egésszé.
Kutszegi Csaba: Önismétlés és útkeresés Az elmúlt táncévadról Félreértés ne essék: nem állítom, hogy a tavalyi évadban nem készültek érdekes, izgalmas, jó előadások. De kellemes, nagy meglepetés vajmi kevés ért.
