Azért szeretem ezeket a 2in1 kritikákat, mert az egymás mellé helyezett, ezáltal különleges fénytörésbe kerülő előadások szinte rögtön párbeszédbe kezdenek. Bár az is igaz, szerkesztőnek (nézőnek, kritikusnak) ritkán van ekkora „szerencséje”: novemberben két olyan bemutató is akadt, mely egy kedves – és a fiúunoka életében fontos szerepet játszó – nagypapa elvesztéséről szól.
