Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Archives

Urbán Balázs: Játszd újra, rendező!

Az újrarendezésről

A hosszúra nyúló színházrendezői pálya alkalmat adhat arra, hogy egy alkotó többször is végiggondoljon klasszikus, félklasszikus vagy akár kortárs drámákat, és az új gondolatok, új impulzusok mentén többször is színre vigye azokat. Ezek a bemutatók általában egymástól jelentős (akár több évtizednyi) távolságban születnek meg, más társadalmi és más színházi környezetben – és jó esetben nem […]

Nem észrevétlennek maradni

A színházak láthatósága a fővároson túl – körkérdés

körkérdés

Kritikusokat, színháztörténészeket kérdeztünk a városi (vidéki) színházak és színházcsinálás láthatóságáról. Nem generációs alapon, de szem előtt tartva a minél nagyobb tapasztalatot, a minél régebbi kritikusi működést. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire látszik Budapestről – ahol a legtöbb (kevés kivétellel szinte az összes) gyakorló kritikus él – a nem fővárosi színjátszás. Vannak/voltak-e olyan, nem fővárosi színházi műhelyek, […]

Turbuly Lilla: Két irányból egy utca

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 2021/2022-es évadáról

A 2021/2022-es évad Zalaegerszegen is elhalasztott bemutatókról, betegség miatt lemondott előadásokról, beugrásokról, visszaesett bérletszámról, összefoglalva: az újraindulásról és a közben folyamatosan ott kísértő bizonytalanságról szólt. Már az sem egyértelmű, hogy ebben az évadportréban hány bemutatóval kellene számolni. Hivatalosan ugyanis a színház az új évadot 2021 novemberében kezdte meg, azonban már szeptembertől játszottak, két új bemutatót […]

Ha unalmas, akkor senki sem kiabál

Ölbei Lívia beszélgetése Madák Zsuzsannával

Madák Zsuzsannát, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház öt éve működő, középiskolásokat, felső tagozatosokat megszólító, és a maga nemében egyedülálló Tantermi Deszka programjának szakmai vezetőjét 2010-ben dramaturgnak hívták Zalaegerszegre – de ő nem fért a bőrébe. Hogyan illeszthető be egy vidéki kőszínház életébe a színházi nevelés?

Kovács Dezső: Az elnökvezérigazgató esete a menedzser kisasszonnyal

Makrancos hölgy, avagy a személyiség megzabolázása – Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház

S valahogy végig az az érzésem támadt, hogy az előadás alkotóelemei nem szervesülnek egységes vízióvá, a produkció harsány is és mély értelmű is kíván lenni egyszerre, gondolkodtatni akar és szórakoztatni, ám azt meglehetősen konvencionális eszközökkel teszi.

Madák Zsuzsanna: A nehezebbik út

Egy szülő felháborodott levelet ír az önkormányzatnak a színház egyik ifjúsági előadásával kapcsolatban. A színház reakciója: beszéljük meg! Az esetről Madák Zsuzsanna írt.

Hiszen a kérdések láncolatában mégiscsak az alapvető kérdésig jutunk el: mi a színház dolga? Nyilvánvalóan nem helyi specifikum az a színházlátogatói hozzáállás, amely a könnyed szórakoztatásban látja a színház célját.

Turbuly Lilla: Perpetuum mobile

Beaumarchais: Figaro házassága (Zalaegerszeg) - KRITIKA

Állandó változásban vannak az emberi viszonyok is…

Kozár Alexandra: „Nem vagyok az a parfümös alkat”

Kozár Alexandra Szemenyei Jánossal beszélget

A Vígszínház egy parfümös hely, én viszont nem vagyok az a parfümös alkat.

Ugrai István: Az ember a fővárosból

Ugrai István A revizorról

Az előadás aktualitását a Gogol művében megírt kettősség tökéletesen biztosítja, ezért semmi egyéb konkrétumot nem is pakolnak a produkcióba, hiszen nem nehéz elképzelnünk, hogy ez az eset bárhol és bármikor megtörténhet.

Markó Róbert: Itt és akkor, ott és most

Markó Róbert a Boldogtalanok két előadásáról

Boldogtalanok megírásának korában radikálisan újító műnek tűnhetett, ám mára kiküszöbölte a korhozkötöttség problémáját: úgy tetszik, csekély munkával ma is érvényes darabbá alakítható.