Upor László: Lendületművészek

2 in 1 kritika: Yoann Bourgeois: Éjféltájt és Compañía de Circo "eia": inTarsi

Jó ideje tapasztaljuk, hogy a cirkusz nem csak (nem csak?) az ámulat és rettegés tere. Legjobb művelői megszorítások nélküli színházat varázsolnak: érzelmet, gondolatot közvetítenek, kapcsolatokról mesélnek, használják a fizikát és a metafizikát, folyékonyan beszélik a (társ)művészetek nyelvét. A cirkusz immáron több évtizedes újmódi válfaja a legdinamikusabban integrálja mindazt, amit a többiektől eltanul.

Varga Kinga: Vacsoracsata

Enn Vetemaa: Vacsora öt személyre

A Budaörsi Latinovits Színház új játszóhelyén, a PostART hangulatos terében az észt Enn Vetemaa Vacsora öt személyre (1972) című kamaradrámáját vitte színre kisrealista díszletben és színészi eszköztárból építkezve Böröndi Bence.

Hermann Zoltán: Katonák és lányok

Kenessey Jenő – Krúdy Gyula: Az arany meg az asszony; Tóth Péter – Örkény István: Tóték– Magyar Állami Operaház, Eiffel Műhelyház

Káel Csaba rendezése összetartozóvá tudja tenni a két előadást. A zeneszerzői koncepciókat, a zenei hangzást, sőt a tematikus hasonlóságot tekintve is annyira egységes benyomást kelt a kettős előadás, hogy szívesen üdvözölnénk a két darabot a magyar vígopera szétválaszthatatlan ikreiként.

Papp Tímea: Új formák kellenek

Az ember tragédiája – Laboratorium Animae Műhely, Art Capital Fesztivál, Szentendre

A formáció neve: Laboratorium Animae. Valóban laboratóriumszerűek a körülmények, a kezet kesztyűvel takaró fehér jelmezhez pedig azonnal hozzákapcsolhatjuk a kutatók képzetét, azokét, akik válaszokat keresnek, újra és újra megismétlik a kísérleteket, a próbát ellenpróbával igazolják.

Proics Lilla: Térdig járunk a parmezánban… meg a miben is?

A velencei kalmár – Miskolci Nemzeti Színház

A velencei kalmár kétes kimenetelű kognitív disszonancia redukció kísérlet a csoportközi előítéletekről, ami elnézve a világot, egy darabig nem lesz idejétmúlt. Mivel színdarabnak közel sem hibátlan alapanyag (meglehet, tán semmi nem hibátlan), átíródott.

Kollár Zsuzsanna: Homo Superior

Izgass fel!  – BRT / FREGOLI / Hatszín Teátrum

Tabudöntögető kortárs kamaramusical lett az Izgass fel!, amelyre nem csak a zenés műfajok kedvelői kapják fel a fejüket.

Hangosító – A Színház folyóirat podcastje – 8. adás

Függőségek a színpadon

Függőségek a színpadon: elrettentés vagy kedvcsinálás, addikció és kreativitás összefüggései, hogyan viszonyul a társadalom a függőkhöz – ezekről a témákról Gócza Anita kérdezi a 8. podcast vendégeit, Gyulay Eszter dramaturgot és Závada Péter költőt.

Új e-dráma: Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében a Katonában

Závada Péter előszavával

Az alkotók nemcsak a feminista vagy transgender-diskurzus horizontjából olvassák újra a klasszikus történetet, hanem a jelenből próbálják meg újradefiniálni  a hit mint általában vett teológiai fogalom érvényességének kérdését, valamint azt, hogy mennyiben tekinthető a társadalmi változások lehetőségfeltételének.

Legyenek az életben pillanatok, amikor önfeledt vagy

Tóth Ildikóval Szentgyörgyi Rita beszélgetett

Egyik legkedvesebb rendezője, Novák Eszter mondta róla, hogy olyan színész, akinek véleményformáló és közvetítő ereje van. Bármit játszik, annak tartalmat, jelentőséget, súlyt ad – Tóth Ildikó a finom lelki rezdülések színésznője. Pályáját a Radnótiban kezdte, Székely Gáborral tartott az Új Színházba, majd több mint másfél évtizedig társulaton kívül létezett. 2015-től Székesfehérvárra szerződött. Manapság Nemeskéri Ilona…

Herczog Noémi: Szegénygiccs

Tarr Béla: Missing People

Új munkával mutatkozott be Tarr Béla Bécsben: nem szegte meg ígéretét (ugye 2011-ben A torinói ló után azt mondta, nem rendez több filmet), és nem is filmet rendezett (bár a komfortzónájából sem igen mozdult ki). Nem véletlen, hogy e sorok írója is egy színházi fesztiválon láthatta a Missing People-t (Hiányzó emberek). Csak épp a Bécsi Ünnepi…