Napról napra

kritika
interjú
kerekasztal
háttér
hangosító
távbeszélő
világosító
dráma
extra

Dömötör Adrienne: Klasszikusok a közelünkben

2in1 kritika: Brecht: A kaukázusi krétakör; Mozart: A varázsfuvola – Szegedi Nemzeti Színház

kritika

Emlékszem, két évvel ezelőtt mennyire magával ragadott Tárnoki Márk celldömölki Május-rendezése, mindenekelőtt az előadás játékossága, bája; az, ahogyan a humort és az érzelmességet egymás javára fordítja sokféle színpadi ötlettel. Az emlék a két új szegedi Tárnoki-bemutató kapcsán idéződött fel bennem, hiszen ismét olyan friss szellemű előadásokat láthattunk, amelyek egy-egy klasszikus mű szereplőit – habitusukban, érzékenységükben […]

Prikazovics Júlia: Nyaral a tudomány

Bertolt Brecht–Hanns Eisler: Galilei élete – Örkény István Színház

kritika

Van úgy, hogy az ember nehezen szólal meg egy előadás után, mert az akkora hatással van rá. De az is előfordul, hogy a szótlanság oka éppen a hatás hiánya.

Urbán Balázs: Tükör nélkül

2in1 kritika: Gogol: A revizor; Brecht: Kurázsi mama és gyermekei – Nemzeti Színház

kritika

„Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!”. A revizor Polgármesterének e két rövid mondata alighanem a leggyakoribb citátumok közé tartozik. Nyilvánvalóan azért, mert kontextusából kiragadva egyértelmű művészi ars poeticát fogalmaz meg: a színház tükröt tart a nézőknek, amelyben azok jó (vagy rossz?) esetben magukra ismernek. A Nemzeti Színház két legutóbbi bemutatója, A revizor és a Kurázsi mama és […]

Stuber Andrea: Öt hűtőházból kértünk színhúst

Koldusopera – Komáromi Jókai Színház

kritika

A komáromi Koldusoperára érkezők a színház tágas, kényelmes előcsarnokában és büféjében gyülekeznek. Egyszer csak felbukkannak és sündörögni kezdenek a nézők körül az előadás szereplői, statisztái. Azok a férfiak és nők, akik majd a PP (Peachum/Peacock, vagy végezetül talán: Polly Peachum, a korunkszerű modellnek megfelelően esetleg koncessziós cég) alvállalkozóiként kéregetnek a színdarabban. Ez igazán érdekes rendezői […]

Urbán Balázs: Ítéletidő

Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör – Nemzeti Színház

Bertolt Brecht drámái továbbra is a magyar színházi repertoár meghatározóan fontos darabjai, amelyek a legcsekélyebb mértékben sem látszanak avulni. Népszerűségüknek persze számos más oka is van, de ezek közé bizonyosan nem tartozik az, mennyire gondoljuk érvényesnek és alkalmazandónak Brecht szintén meghatározó jelentőségű színházelméleti téziseit.

Urbán Balázs: Raklapvilág

Bertolt Brecht: A szecsuáni jó ember – Örkény Színház

Tűzpiros raklapok a színen, amerre csak a szem ellát. Vagyis raklapokból épített tornyok, amelyeknek elemei, ha kell, mozgathatóak, pakolhatóak, rájuk lehet ülni, állni is. És néha tényleg kell, hiszen az Izsák Lili által tervezett térbe rajtuk kívül legfeljebb néhány kellék kerül. Pragmatikus funkcióik mellett a raklapok a stilizálás kereteit is megteremtik azáltal, hogy reális, de […]

Kovács Dezső: Az utolsó gentleman

Brecht–Weill: Koldusopera – Budaörsi Latinovits Színház

A Koldusoperát, persze, ezerféleképpen el lehet játszani. Kihegyezve, mondjuk, az aktuálpolitikai poénokra, amelyekre érzékenyen fülel a botrányra mindig éhes publikum. Ki lehet domborítani az emberi drámákat, amelyeket nemcsak a jól ismert történetek hordoznak, hanem legalább ugyanennyire az erőteljes érzelmi töltetű songok. Kocsma Jenny dala például, amelyben a dicsőségről s annak mulandóságáról értekezik.

Gabnai Katalin: Ülünk

Bertolt Brecht: Kurázsi és gyerekei – Narratíva Produkció

Aznap, amikor – „társadalmi konszenzus” mellett – negyvenről ötven évre emelték Magyarországon a honvédségi behívhatóság korhatárát, este, a Tesla Labor Kazinczy utcai termében a háborúról beszéltek. A Narratíva néven együttműködésre szövetkező függetlenek első produkciójukként Brecht 1941-ben született darabját mutatták be, Ungár Júlia fordításában.

Gócza Anita: Tömény Kaukázus

POSZT-napok 1.

…nem volt sok a kettő egymás után, jobban „látszanak” így az egyes előadások erősségei és gyengéi. Azt is élveztem, hogy még emlékszem a szövegre, feltűnik, melyik rész nincs benne az egyikben, mi hiányzik a másikból, tanulságos összehasonlítani, hogyan oldották meg a fontosabb jeleneteket.

Rádai Andrea: Jelenlétek

Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör – Katona József Színház, Kamra

Ebből a világból emelkedik ki Gruse, ezektől a színészi játékmódoktól választható le Pálmai Anna alakítása. Az ő jelenléte, reszketése nem reflektált, hanem tiszta, egyszerű: valós, valódi.

Kovács Natália: Párbeszéd egy hagyománnyal

Kurt Weill – Bertolt Brecht: Koldusopera – KRITIKA

…a szövegben kevés változtatásra volt szükség ahhoz, hogy a színre vitt karakterek mindennapjaink magyar valóságából ismert szereplőkké változzanak.

Kutszegi Csaba: Hanem Kattrin

Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei – Katona József Színház - KRITIKA

Zsámbéki színháza igaz, őszinte, külvilágra érzékeny színház, és olyan embertelen, törtető világban, amelyikben már nincs helye színháznak, mi lenne jobb választás, mint egy Brecht-darab.

  • 1
  • 2
Button with Link

Állj be a Színház mögé, támogasd a független szaksajtót!

támogatás

Címkefelhő

Alföldi Róbert Bertolt Brecht beszélgetés Budapest Bábszínház bábszínház Csehov Debreceni Csokonai Színház dráma fesztivál hangosító Horváth Csaba interjú Jurányi Ház k2 Katona József Színház Kolozsvári Állami Magyar Színház kritika könyv Magyar Állami Operaház Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Miskolci Nemzeti Színház Mohácsi János MU Színház Máté Gábor Nemzeti Színház Nemzeti Táncszínház online színház opera Orlai Produkció Pintér Béla POSZT Radnóti Miklós Színház Schilling Árpád Shakespeare Stúdió K Szkéné Színház SZÍNHÁZ folyóirat Trafó tánc Vidnyánszky Attila Vígszínház Zsótér Sándor Átrium Örkény István Színház Örkény Színház

Copyright © 2025

| Impresszum

| Adatvédelmi és adatkezelési nyilatkozat

Kedves Látogató! Ez az oldal sütiket használ. Bővebb információkat az Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató oldalon talál.