Napról napra

Bár a szerző bevallása szerint mindkét kötet „akadémiai kényszerből” született, Boros Kinga könyvei társadalmi felelősséget hangsúlyozó álláspontból íródtak. Szerzőjük aktív közösségi fórumnak tekinti a színházat, azaz nem pusztán esztétikai, hanem etikai és politikai erőnek. A színház e könyvekben tárgyalt formája tehát nekünk és rólunk (is) szól, s nem utolsó sorban általa mi is „szólhatunk”. Ha […]

A köztudatban él valamiféle konszenzus arról, hogy a színészi „mesterséget” a tanulóévek során el lehet sajátítani, majd a színésznek nem kell mást tenni, mint azt gyakorolni élete hátralevő részében. Ezzel szemben felmerülhet a gondolat, hogy a színész a továbbiakban is képezi a lelkét és a testét, nemcsak szerepről szerepre, hanem akár e szerepek között is. […]

Két meghatározó színművészünk szinte egy időben megjelent életrajzi kötetének kiindulópontja radikálisan azonos: mindketten súlyos, az életüket fenyegető betegségen estek át, amely ha pályájukat nem is roppantotta meg, de jelentősen befolyásolta lehetőségeiket. A visszapillantás, az élettel, az eszmékkel és a művészeti pályával való számvetés tehát természetes alaphelyzete a két munkának: Csáki Judit Cserhalmi- és Gyárfás Dorka […]

A pandémia következtében egy év csúszással jelent meg a dokumentarista színház állócsillagának számító berlini kollektíva vicenniumi (az elmúlt húsz évről szóló) kiadványa. A kötet háromszázötven oldalnyi fotóanyag elrendezésével segíti a tájékozódást a Rimini Protokoll által létrehozott színházi valóságokban, amelyek a minket körülvevő világ számos problémáját kutatják, kommentálják, forgatják fel és tárják elénk.

Tavaly nyáron ért véget Máté Gábor 2003-ban végzett színészosztályának, azaz az AlkalMáté TRUPP-nak a tizenhét éven át tartó előadás-sorozata, amely Zsámbékon kezdődött 2004-ben, majd 2013-ban átköltözött Budapestre, a Jurányi Házba (az utolsó bemutatót a Benczúr kertben tartották). A magyar színháztörténetben első alkalommal fordult elő, hogy egy nagy tehetségűnek tartott főiskolai osztály a végzés után minden […]

Nem tudom, van-e egyáltalán ezeknek a soroknak olyan olvasója, akinek be kellene mutatni Radnóti Zsuzsát. Úgy értem: olyasvalaki, akinek ne lenne fogalma Radnóti Zsuzsa lenyűgözően sokoldalú, fontos, összetett munkájáról, amelynek egyfelől számos jelentékeny dráma megszületését és színre kerülését, illetve nem egy kiváló prózaíró alkalmi vagy huzamosabb idejű drámaíróvá transzformálódását köszönhetjük, másfelől olyan elméleti munkákat, amelyek […]

A Corvina Kiadó két színházi témájú kötete arról tanúskodik, hogy a beszélgetőkönyvek egyre népszerűbbek. Vajon mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ma már alig készül olyan televízió- és rádióműsor, melyben népszerű színművészek szerepelnek, gyermekkorukról vallanak, elmondják a pályaválasztás nehézségeit, beszámolnak karrierjük kezdetéről, megemlékeznek a kollégákról és barátokról, s hangot adnak annak is, mi […]

A kortárs cirkusz az előadó-művészeti szcéna egyik legfalánkabb, ám legönzetlenebb szereplője. Amit csak tud, behabzsol a társművészetekből – és azon túl: a társadalom- és természettudományokból –, de nagyvonalúan vissza is ad, bőségesen szórja javait a tánc, a performansz és a színház felé, sőt begyújtja a filozófusok képzeletét is. Bár a zene, a képzőművészet, az irodalom […]

A Kronosz Kiadó színháztudományi sorozatában 2019-ben három kötet is megjelent, szinte egy időben. Az alábbiakban a három közül kettőről írok azt feltételezve, hogy a kötetek valamilyen közös nevezőre hozhatók, vagy legalábbis egyszerre mutatnak fel valami relevánsat a magyar színházi gondolkodás „korszelleméből”.

A kabaré aranykora Az elmúlt két évtizedben két könyv is megjelent a magyar kabaré múltjáról. Molnár Gál Péter A pesti mulatók című művét 2001-ben a Helikon Kiadó, míg Bános Tibor A pesti kabaré száz éve című munkáját 2008-ban a Vince Kiadó adta közre. Mind a két szerző a színpadi szórakoztatás ezen válfajának panorámájára helyezte a […]

Az elmúlt évtizedek technológiai újításai – az újmédia forradalma, a streaming, az interneten keresztül a hírekhez, eseményekhez való közvetlen és azonnali hozzáférés lehetősége, a kapcsolattartás, a kommunikáció formáinak bővülése, a mesterséges intelligencia kutatása, a robotika, a számítógépes játékok – kiszélesítették a színház fogalmát is. Ezek a változások a színházi dramaturgiát és a dramaturgokat is új […]

A színház új formák keresése. Visky Andrást elsősorban az olyan szokatlan színházi formák foglalkoztatják, mint a poétikus színház, melynek egyik legszebb példája Urbán András Rózsák című előadása Tolnai Ottó költeménye, A kisinyovi rózsa nyomán. A színpadi műben megjelennek Tolnai motívumai, de nem az utánzás (mimikri) szintjén; épp ellenkezőleg: a színpad performatív terébe állított költői képek […]