Napról napra

A Színház folyóirat egyetlen forint állami támogatást sem kapott a 2025-ös megjelenésre. Nem gondoljuk, hogy ez rendjén van, de változtatni rajta nem tudunk. Te viszont, kedves olvasó, dönthetsz úgy, hogy bármily kicsi összeggel is, de segíted a független színházi szaksajtó fennmaradását. Az ezzel kapcsolatos információt megtalálod a cikkek végén és a honlap nyitó oldalán. Köszönjük, […]

A Magyar Állami Operaház 123 évvel az ősbemutató után végre saját előadásban színpadra vitte a Rusalkát. Nagy fegyvertény a régi adósság törlesztése: még nagyobb fegyvertény lenne, ha az előadás érdemei nem merülnének ki puszta létében.

A cikk címe nem Roger Vitrac drámájára, a Viktor, avagy a gyermekuralomra utal, bár lehet, hogy enyhe szürreál fuvallatot beengedhetünk az első bekezdésbe. Hanem arról van szó, hogy az Operaház az Eiffel Műhelyházban bemutatta az István, a király (junior) című produkciót Feke Pál rendezésében, a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balettintézet apró […]

Gut gemacht. Sommásan ez lenne Eötvös Péter Valuskájának ősbemutatójáról a meghatározó benyomásom, mert többnyire helyükön vannak a dolgok: izgalmas, helyenként fel-felvillanyozó előadása egy jelentős operai vállalkozásnak. Van ugyan mit piszkálni művön és rendezésen egyaránt, de a Valuskáról kijövet korántsem a hiányérzet az elsődleges.

A jereváni rádió esete a Magyar Állami Operaház évadnyitásával: lesz, csak nem a berlini Così fan tutte, hanem a második helyről elsőre felléptetett kassai Roger király, mellesleg nem szeptember 9-én, hanem augusztus 22-én, és nem az Operaházban, hanem az Eiffel Műhelyházban. Máskor, máshol ez a nyári szünet pihenőideje, de a „nyári szünet” fogalmát természetesen alapvetően […]

„Az előadásnak nem kell arról szólnia, amiről a darab, szólhat az ellenkezőjéről is. Egy olyan korban, melyben […] újdonságot nem a művek, hanem előadásaik jelenthetnek, […] ez szükségszerű fejlemény.” Fodor Géza a rendezői színház operai működésének elvét summázó sorait („A »jelmezes koncert« dicsérete”, idézi: Almási-Tóth András, Az opera – egy zárt világ, Budapest: Typotex, 2008) […]

Bár minden ellenkező híreszteléssel szemben nem először fordul elő, hogy ilyen sokan pályáznak a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára, azért igazán figyelemreméltó az idei tömeges részvétel, a mindösszesen tíz kihívó – Ókovács Szilveszterrel szemben. Mi történt a jelenlegi főigazgató politikai és szakmai támogatottságával? Hogyan értékelhető mindaz, ami 2011 óta, az Ókovács-éra tizenkét éve során az […]

Ennek a beszélgetésnek nem tárgya, hanem inkább apropója az az online médiában zajló adok-kapok, amely nyilvánvalóvá tette két nemzeti közintézmény: a Magyar Állami Operaház és a Magyar Táncművészeti Egyetem elmérgesedett kapcsolatát, hiszen az előbbi főigazgatója kétségbe vonta a felsőfokú balettképzés eredményességét. Valódi vita azonban nem bontakozott ki, hiszen a két felelős szakmai vezető – az […]

Cikkünk egy körkérdés tanulságait összegzi, mely a rezsiárak emelkedésének az előadó-művészeti szférára tett következményeit vizsgálta. Mire számítanak és mit tudnak tenni ebben a helyzetben? Meddig finanszírozhatóak a növekvő költségek? Az árnyaltabb kép érdekében igyekeztünk tulajdonosi, fenntartói és finanszírozási szempontból minél szélesebb körből meríteni.

Nem egy zene-, sőt Debussy rajongót tudok, aki minden lelkesedése ellenére idegenkedik Debussy egyik operájától. És ha a szerzőtől szeretne valamit hallgatni, biztosan nem ezt a művét veszi le a polcról. Ennek számos oka van. Az egyik, hogy a mű nem olyan koherens, mint mondjuk az összevetés alapjául gyakran szolgáló Trisztán és Izolda. Nem lehet […]

Könnyed sikert aratott Az ezred lánya bemutatója az Erkel Színházban. Úgy tűnik, a magyar közönség nem finnyás rá, ha nem hallja a tenort, és arra se, ha a nyolcvanas évek tévékabaré-stílusában tálalják neki a vígoperát. Szemere Zita viszont ragyogott a színpadon.

Nem is tudom már pontosan, melyik amerikai író mesélte, hogy a hetvenes évek elején vízvezetékszerelőt hívott, és legnagyobb meglepetésére Philip Glass szállt ki a lakására. Először fel sem ismerte az ajtóban ácsorgó munkásruhás alakban a zeneszerzőt, azt gondolta, biztosan csak hasonlít rá, betessékelte, és csak akkor lett neki gyanús, hogy nem puszta hasonlóságról van szó, […]