Milyen messzire kell menekülni Magyarországról, hogy valaki vállalni tudja identitását, elveit, saját magát? Biró Zsombor Aurél drámája szerint 1307 kilométer már elegendő. Ha Budapesten leszúrunk egy tűt, az 1307 kilométer sugarú kör áthalad Párizson, Harkivon, Stockholm külvárosán, a Peloponnészoszi-félsziget legdélibb csücskén egyaránt.
Ez a színház a brutalitásra utazik, vértolulásra, gyomorremegésre, rekeszizomzavarra; csontig hatol. Kétosztatú cselekményrendjére (a zavarbaejtő párhuzamosságra ország- és sárgaház között), valamint bohózatokat és slasher horrorokat megelőlegező jelenetező-technikájára mégsincs kellő fogékonysága a magyar színháznak, egyelőre…
2025. október 23-án mutatta be az Örkény Színház Kemény Lili Az orosz barát című drámáját Dohy Balázs rendezésében. Az előadás illik ahhoz az új irányhoz, amelyet a tavaszi igazgatóváltás jelölt ki: „Éljen a kérdőjel, vesszen a pont”. Érdemes megvizsgálni, hogyan igaz ez a mottó a 2025/26-os évad első nagyszínpadi bemutatójára: hogyan értelmezi át és újra […]
Engem is fiúnak neveltek. „Fiúk a lányok ellen.” Jaj annak, aki szeretne kilépni a szektából, öntudatra ébredni, esetleg fölemelni a szavát. Ő lesz a prűd, a party pooper, az arrogáns egyfelől; a jóemberkedő, a softboy, a performatív másfelől. Te mondd, hogy feminizmus, a te hangod mélyebb!
Kezdjük ezt a drámaközlést a szerzőkkel, mert oly hosszú a sor, hogy nem fért volna el címblokkban: Kiskos Bíborka, Gajda Anna, Nyári László, Papp Mátyás, Romvári Boldizsár, Terecskei Aliz, Tóth Kata, Tóth Klarissza. És ez mindjárt rá is mutat a kortárs színpadi szövegek egyik tendenciájára, a közös szövegalkotás kihívására és mibenlétére.
„Ugye én vagyok Lőw és Jászai. És az őrült sámán. Tehát én vagyok ez a hatlábú szörny az üvegházban. Lassan elindulok az óriáskaktusz felé. Egy vérvörös szempár les ki ránk, majd huss, eltűnik. Valaki van ott, a kaktusz mögött. A lélegzetét is visszafojtja. Mindjárt megtudom… Mindjárt megtudom, amit nem tudok…”
Tordai Éva Hajókofferének nem az a legnagyobb értéke, hogy a történetépítés szempontjából szinte értékelhetetlen töredékeket kiegészítette és kerek, plautusi történetté varázsolta a római korból ránk maradt szöveget (bár már ez is igen nagy teljesítmény!), hanem hogy újragondolta a szereplőket, és a közöttük kialakuló-kialakítható konfliktusokat.
Különös, álomszerű, mitikus rétegeket mozgat a szöveg, az irracionális gyermeki gondolkodás logikáját követő, meglepő humorral.
Hodászi Ádám színházi rendezőasszisztensként végzett 2015-ben az SZFE-n, korábban esztétika szakos diplomát szerzett. Szabadúszó drámapedagógus, aki, ha marad rá ideje, szívesen dolgozik dramaturgként, ír szöveget vagy épp száll be a játékba egy jó csapattal. Színházi ember, vagy még inkább: a színház embere (szolgálója és kitüntetettje). Ahogy a színrevitel során a szavak, jelenléte során ő maga […]
A történet üzenete a sokszor személyiségzavarral küzdő kamaszok számára, hogy ha vannak is gyengeségeink, amiken nem tudunk változtatni, azok a gyengeségek ugyanúgy a személyiségünk részét képezik. Azok elvesztése és kiiktatása bomlasztóan hathat a saját családi vagy baráti közösségünkre is, és ami nekünk kínos vagy zavaró a jellemünkben, az lehet, hogy a minket szerető és elfogadó […]
Könnyebb lenne megszámolni azokat a színházakat, amelyek nem emlékeztek meg valamilyen formában a Petőfi-bicentenáriumról, mint azokat, amelyek ezt megtették. A Petőfi-életműből közvetlenül merítő, változó színvonalú előadások mellett azonban kevés olyan darab született, amelyik új szemszögből, a mából nézne rá a költő életére, műveire vagy kultuszára. Voltak azért jó kezdeményezések, mint a Pannon Várszínház és a […]
Kisebb csoda, hogy előszót írhatok Pályi András 1963-ban betiltott színdarabjához. Mert az utóbbi tizenvalahány évben a szerző meg volt róla győződve, hogy „a [Tigris] egyetlen autentikusnak tekinthető példánya elveszett, és nincs mód a pótlására,” mígnem egy selejtezés alkalmával nemrég mégis rálelt az itt és most első alkalommal közölt változatra. „A Tigrisnek ez a példánya – […]
