Napról napra

A kuflikkal tíz éve találkoztam először, amikor kedves kolléganőm büszkén mutatta a kislányának készített farsangi jelmezét és izgatottan kérdezte, hogy felismerem-e. „Kukac?”, kérdeztem vissza bátortalanul a piros múmiajelmez láttán, mire fejcsóválva rám mosolygott és vállon veregetett, hogy „majd megtudod”. Hogy átoknak szánta-e vagy sem, ki tudja, annyi biztos, ma már a napjaim részei ezek a […]

A Budapest Bábszínház idei első két bemutatója nem is különbözhetne jobban egymástól: az Ország Lili Stúdióra szabott, kortárs meséből készült A szomjas trollban csak egyetlen bábszínész van a színpadon, számtalan bábtechnika társaságában; ezzel szemben a hatalmas apparátust mozgató klasszikus mese, a Hamupipőke alkotói egyedül árnyjátékot alkalmaztak. Az egyikben az északi mitológia marcona alakjai, trollok, manók, […]

Úgy tűnhet, és van is benne igazság, hogy a magyarországi bábszínház jelenét nagyrészt még mindig egy már-már klasszikusnak mondható hármas határozza meg: meséket adaptál színpadra, a különféle bábtechnikák alkalmazását általában lenyűgöző – ennyiben az előbbieket akaratlanul is háttérbe szorító – élőszínészi játékkal egészíti ki, és alapvetően a gyerek korosztályt célozza meg. Ugyanakkor egyre harsányabban ötlik […]

Lehet-e egységesen beszélni kortárs magyar drámáról anélkül, hogy elfelejtenénk, mit is értünk kortárs alatt? Kortárs, mert reflektál a jelenre; kortárs, mert élő szerző darabja. Az idei DESZKA Fesztivál számos ellentétet felsorakoztatott. Kérdés, hogy ezzel vajon tágította vagy szűkítette a kortárs magyar dráma fogalmi kereteit. Hiszen míg egy kőszínházi, sokszor kereslet-kínálat alapú műsorpolitika nehezebben nyit más […]

Azt beszélik, öt percig sem bírja ki, hogy senki legyen. Muszáj megpróbálnia győzni, de gyűlöl veszíteni. Felmorzsolódik az őt szerető nők között, mint görög hős darabokra tört szobra, síkjaira esett kubista festményalak, történeteiben, megszépített-kiszínezett meséiben élő, nagyra nőtt gyermek. Félni kell tőle, és dajkálni kell, rettegni és eligazítani őt. Magánya és nárcizmusa kegyetlen, szánni, talán […]

A két nagy budapesti gyermekszínház évadnyitó bemutatói igencsak eltérnek egymástól. Az egyik nagyszínpadra készült, a másik a Kolibri szűk pincéjébe. Az egyiket hat, a másikat tizennégy éves kortól ajánlják. Az egyik egy bibliai történetet dolgoz fel, a másik a jelen és a közeljövő világába vezet. Az egyik bábszínház, a másiknak már a színlapjáról kiderül, hogy […]

Cikkünk egy körkérdés tanulságait összegzi, mely a rezsiárak emelkedésének az előadó-művészeti szférára tett következményeit vizsgálta. Mire számítanak és mit tudnak tenni ebben a helyzetben? Meddig finanszírozhatóak a növekvő költségek? Az árnyaltabb kép érdekében igyekeztünk tulajdonosi, fenntartói és finanszírozási szempontból minél szélesebb körből meríteni.

A Hangosító 37. adásának témája a felnőtteknek szóló bábszínház. A vendégek: Hoffer Károly, a Budapest Bábszínház rendező-tervezője, Kiss Ágnes, a szegedi Kövér Béla Bábszínház igazgatója, Kocsis Eszter, a Budapest Bábszínház bábkészítője és Kovács Domokos bábos. A moderátor Gócza Anita.

A teremtett teremtő örök küzdelme a szabadságért: kimeríthetetlen téma, ezúttal bábokkal előadva. Méghozzá olyan történetekben, amelyek ritkán kerülnek színre bábszínházban, pedig nagyon is odavalók.

Szerencsés véletlenek sorozataként tekint az eddigi pályájára a bölcsész végzettségű bábművész, aki a gyakorlatban, társulatoknál tanulta a bábozást. Debrecenben az École des Bouffons francia nyelvű egyetemi színpad tagja volt, majd a Kalipszis Egyetemi Színpadon és a KonzervArtaudrium Színházi Műhelyben játszott. Az alternatív színészi lét helyett a bábszínészetnél kötött ki, egy workshopnak köszönhetően, amit a Vojtina […]

A Budapest Bábszínház két januári bemutatója nem is állhatna távolabb egymástól: klasszikus vásári kétkezes a kisebbeknek és szürreális meseköntösben is szókimondó, korszerű bábszínház a nagyobbaknak. Barna Zsombor személyén kívül gyakorlatilag csak egy közös a két előadásban: így vagy úgy, de repkednek a pofonok.

Hoffer Károly nagyon fiatal még, de már a bábos szakmán túl is ismerik a nevét. Egészen megható az, ahogy a bábokról beszél, és talán pont ez a ragaszkodás teszi olyan szerethetővé az általa kitalált és/vagy életre keltett figurákat.