Archive of posts published in the tag: Budapest Bábszínház

Gergics Enikő – Rádai Andrea: Határok és határtalanságok

Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozója – Kecskemét

A Magyarországi Bábszínházak Találkozója a Covid miatt utoljára négy éve valósult meg, vagyis idén sokkal nagyobb merítésből kerültek produkciók a fesztivál műsorába.

Turbuly Lilla: Szokatlan szemszögek

2 in 1 kritika: Budapest Bábszínház: Az utolsó bárány; Kolibri Színház: Áruló

A két nagy budapesti gyermekszínház évadnyitó bemutatói igencsak eltérnek egymástól. Az egyik nagyszínpadra készült, a másik a Kolibri szűk pincéjébe. Az egyiket hat, a másikat tizennégy éves kortól ajánlják. Az egyik egy bibliai történetet dolgoz fel, a másik a jelen és a közeljövő világába vezet. Az egyik bábszínház, a másiknak már a színlapjáról kiderül, hogy…

Török Ákos: Ki viszi át a színházat?

Rezsisokk az előadó-művészeti szférában

Cikkünk egy körkérdés tanulságait összegzi, mely a rezsiárak emelkedésének az előadó-művészeti szférára tett következményeit vizsgálta. Mire számítanak és mit tudnak tenni ebben a helyzetben? Meddig finanszírozhatóak a növekvő költségek? Az árnyaltabb kép érdekében igyekeztünk tulajdonosi, fenntartói és finanszírozási szempontból minél szélesebb körből meríteni.

Hangosító 37. – Felnőtteknek szóló bábszínház

Hoffer Károlyt, Kiss Ágnest, Kocsis Esztert és Kovács Domokost Gócza Anita kérdezte

A Hangosító 37. adásának témája a felnőtteknek szóló bábszínház. A vendégek: Hoffer Károly, a Budapest Bábszínház rendező-tervezője, Kiss Ágnes, a szegedi Kövér Béla Bábszínház igazgatója, Kocsis Eszter, a Budapest Bábszínház bábkészítője és Kovács Domokos bábos. A moderátor Gócza Anita.

Goda Móni: Erőforgások/erőforrások

2 in 1 kritika: Frankenstein és Helló, Héraklész – Budapest Bábszínház

A teremtett teremtő örök küzdelme a szabadságért: kimeríthetetlen téma, ezúttal bábokkal előadva. Méghozzá olyan történetekben, amelyek ritkán kerülnek színre bábszínházban, pedig nagyon is odavalók.

„Egy plusz elem, amin keresztül megnyilvánulsz”

Pallai Marával Szentgyörgyi Rita beszélgetett

Szerencsés véletlenek sorozataként tekint az eddigi pályájára a bölcsész végzettségű bábművész, aki a gyakorlatban, társulatoknál tanulta a bábozást. Debrecenben az École des Bouffons francia nyelvű egyetemi színpad tagja volt, majd a Kalipszis Egyetemi Színpadon és a KonzervArtaudrium Színházi Műhelyben játszott. Az alternatív színészi lét helyett a bábszínészetnél kötött ki, egy workshopnak köszönhetően, amit a Vojtina…

Bogya Tímea Éva – Rádai Andrea: Egy korosztály, külön utak

Négykezes kritika gyerekszínházi bemutatókról

Megnéztünk szeptemberben jó pár gyerekszínházi bemutatót (én ötöt), és erről a véletlenszerűen összeállt válogatásról főleg az jutott eszembe, hogy mennyire vegyes. Az egyes előadások teljesen másfajta stratégiákkal igyekeznek megszólítani közönségüket (ha egyáltalán), más eszközökkel nyúlnak egy történethez (mert az azért közös, hogy mindegyik történetet dolgoz fel – ami szerintem nem evidens), másfajta energiákkal, anyagokkal építik…

Stuber Andrea: Lélektanmesék

Három ifjúsági előadásról

A fővárosban legjellemzőbben három helyen kínálnak ifjúsági előadást: a Kolibriben, a Budapest Bábszínházban és az átprofilozás útján járó Pesti Magyar Színházban. Mindháromban bemutattak decemberben egy-egy előadást a legkritikusabb korosztálynak.

Nyolc emelet feladat

Ellinger Edinával, a Budapest Bábszínház első női igazgatójával Jászay Tamás beszélgetett

Március elsejétől ELLINGER EDINA a hetvenéves Budapest Bábszínház első női igazgatója, akivel a vezetői szerepre való felkészülésről, a békés átmenetről és az épületen belüli konkrét és átvitt mozgástérről is beszélgetett JÁSZAY TAMÁS.

Gergics Enikő: Kemény pofonok

2 in 1 kritika: Budapest Bábszínház – Vitéz László Ángliában / Szabadesés, avagy Barnaby Brocket kalandjai a felhőkön innen és túl

A Budapest Bábszínház két januári bemutatója nem is állhatna távolabb egymástól: klasszikus vásári kétkezes a kisebbeknek és szürreális meseköntösben is szókimondó, korszerű bábszínház a nagyobbaknak. Barna Zsombor személyén kívül gyakorlatilag csak egy közös a két előadásban: így vagy úgy, de repkednek a pofonok.