Archive of posts published in the tag: Katona József Színház

Dézsi Fruzsina: Egy patchwork-család margójára

Bagossy Júlia: Médeia – Katona József Színház, Sufni

Modern családdrámát ígér nekünk már maga a díszlet is, a Sufni szűk terében egymásra rakódik az elnyűtt hétköznapok minden kelléke: színes magazinok, széthagyott ruhák, kopott kismackó, a bili körül forgó gyerekkor. Ez az otthonos rendetlenség érzékeny kivetülése a méltóságon, a hűségen és a feltétlen odaadáson ejtett karcolások egymást keresztező rendszerének, amely Bagossy Júlia adaptációjának abszolút…

Gergics Enikő: Nem vagyunk jól

Gerhart Hauptmann –Tarnóczi Jakab – Varga Zsófia: Magányos emberek – Katona József Színház

A precízen ábrázolt szereplők és ütős párbeszédek ellenére elsősorban a nonverbális kódokban, az előadás hangulati síkján hat legerősebben ez a „családi együttlét”, ahol a fizikai összezártság ellenére minden valódi közelség csak pillanatnyi illúzió, önáltatás lehet.

Évzáró körkérdés

Minden évben előfordul, hogy fontos teljesítmények egyike-másika nem kap elég figyelmet. Most, a háború és járvány kirajzolta helyzetben ez talán fokozottan igaz. Évzárásként két villámkérdést tettünk fel kritikusainknak: 1. Mi volt az az előadás/projekt/esemény/vita 2022-ben, amire leginkább fel szeretnéd hívni a figyelmet, és miért? 2. Kit/mit tartasz az év felfedezettjének/felfedezésének, és miért? Akik válaszolnak: BOROS…

Gabnai Katalin: Jelenkori jegelnivalóink

Grecsó Krisztián: Tíz eszkimó – Katona József Színház

„A műalkotás a művész nagyszerű bosszúja élményével szemben.” – mondja Thomas Mann, s e mondást nem lehet nem idézni, ha adódik egy-egy mű, mely az etikus – bár nem veszélytelen – visszavágás lehetséges módozatával élve, rögzíti a kort, amelyben élünk. Megőrizni helyzeteket, alakokat, elkapni pillanatokat – mi sem alkalmasabb erre, mint a kortárs nézőket az…

Gergics Enikő: Sztálin színháza

A zseni – Katona József Színház

Feszült odafigyelést igénylő és fanyarul vicces előadást nyújt a világhírű színházigazgató és a műkedvelő diktátor magánbeszélgetése.

Gabnai Katalin: Hedda, avagy a démon ereje

Hedda Gabler – Katona József Színház

Sejtette-e hajdan Gabler tábornok a mellette tollas kalapban, uszályos, fekete szoknyában lovagló lányáról, hogy az ördög mindig egyenest áll benne? Aligha törődött vele. Ám apja közelében a szép Hedda rácsodálkozott a hatalomra, a hatni tudó emberre, s megkívánta és elkívánta a terjeszkedő létezés mintául kapott, izgalmas módját. Ezt, a Hedda leánykorát idéző ibseni képet nem…

Török Ákos: Ki viszi át a színházat?

Rezsisokk az előadó-művészeti szférában

Cikkünk egy körkérdés tanulságait összegzi, mely a rezsiárak emelkedésének az előadó-művészeti szférára tett következményeit vizsgálta. Mire számítanak és mit tudnak tenni ebben a helyzetben? Meddig finanszírozhatóak a növekvő költségek? Az árnyaltabb kép érdekében igyekeztünk tulajdonosi, fenntartói és finanszírozási szempontból minél szélesebb körből meríteni.

Bazsányi Sándor – Földényi F. László – Herczog Noémi: Az eldönthetetlenség izgalma

Melancholy Rooms, Katona József Színház – Hatkezes kritika

Tarnóczi Jakab rendezése is képszínház, ami ilyen töménységben igen ritka a – felszínesen szólva – hagyományosan szövegközpontú magyar színházban, pláne fontos kőszínházak nagyszínpadán.

Török Ákos: A kocka nincs elvetve

A színház helyzete a pandémia után

Általános tapasztalat, hogy bár a korlátozások több hullámban és lépcsőben mára megszűntek, messze nincs annyi nézője a színházaknak, mint a járvány előtt volt. Noha a nézők számára a jegyekért folyó verseny fellazulása és az egy főre jutó légköbméterek számának növekedése jó iránynak tűnhet, a színházaknak korántsem az. Jelentős budapesti kőszínházak mellett elsősorban függetleneket befogadó/azokkal kooperáló…

Gabnai Katalin: A véletlenek vasútvonalán

Kárpáti Péter: Moszkva-Peking Transzszimfónia – Katona József Színház

A szerendipitás, vagyis a véletlenszerű felfedezések jelensége azoknak áll szolgálatára, akik képesek a váratlan mozzanatokban felismerni a fontosat és jellegzeteset. Kárpáti Péternek, a Moszkva-Peking Transzszimfónia címmel bemutatott dokumentumabszurd szerzőjének – aki e fogalmat az adott műben előszeretettel emlegeti – régóta rendelkezésére áll a gyűjtögetéshez szükséges éles szem, jó fül és a nyitott szív, s az…