Archive of posts published in the tag: Stúdió K

Urbán Balázs: A kép árnyalatai

Dagerrotípia – Stúdió K

A híres Petőfi-dagerrotípia elforgatva, feje tetejére állítva látható a Stúdió „K” bemutatójának plakátján, amelyről két nő néz felénk. A két nő valójában egy: Szendrey Júlia. Egyikük a hamvasan ifjú Petőfiné, a másik a „nemzet özvegyének” hálátlan szerepe elől újabb házasságba menekülő Horvátné. A Fodor Tamás rendezte előadás elsősorban rá fókuszál, de megidézi Petőfit, továbbá a…

Ady Mária: Ha nem dübörög

Tiramisu – Stúdió K Színház

Nem elég valósághű – sóhajtanak visszatérően a Bernadettet megörökíteni igyekvők a Tiramisu című előadásban. Igaz, nem is annyira a lányt fényképeznék le vagy interjúvolnák meg, mint inkább a nyomort, a történelmet, a kisebbséget, a drámát, egyszóval mindazt, amit reprezentálnia adatott. Bogdán Árpád rendezésében azonban ennek iróniája sajátosan túlmutat a történeten, és a tételmondat magára az…

Hagyományok átértékelése

Vezetőváltások a Stúdió K-ban

1994-ben újjáalakult, vagy ha úgy tetszik, átmeneti szünet után ismét működni kezdett a Stúdió K. Természetesen ugyanúgy Fodor Tamás vezette tovább az együttest, miként előtte több mint két évtizeden át. Ám tíz éve Fodor hátrébb lépett, és a társulat vezetését átengedte tanítványainak. Hogyan történt a váltás? Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az egymást váltó igazgatóknak? Változott-e,…

Nánay István: Megmaradt színésznek?

Fodor Tamás, a rendező

Önmagát leginkább színésznek szokta nevezni. Kétségtelenül elfogadható és igaz öndefiníció, bár hosszú ideig mégis elsősorban rendező volt. És többszörös társulatalapító és színházvezető. Ezeken kívül is sok-sok szállal kötődött és kötődik a színházhoz, mindenekelőtt előadó-művészeti teljesítményét vagy szinkronszínészi és rendezői munkásságát említem.

Forgách András: Marie, bájos asszony!

Egy hajdani háziszerző megfigyelései

Tamással a viszonyunk már a kezdetektől izgalmas volt, és szikrázó. Tizenkilenc évesen becsöppentem az Etoile színészválogatásába – vagyis nem becsöppentem, hanem sokakkal együtt én is jelentkeztem Tamás csapatába –, ami az Orfeo együttes legérdekesebb vállalkozásának ígérkezett, és akkor történt a híres eset, midőn – a szó helyénvaló, elvégre fél évszázada történt – Tamás nem figyelt…

Bogya Tímea Éva: Ennél a Mars is jobb

A Mars messze van, de a Föld sincs közel – Stúdió K

A sci-fi nem egy gyakori műfaj a magyar színpadokon. Ha mégis megjelenik, általában színházi nevelés előadásokban, hogy a jelenünktől eltávolodva indítson beszélgetést olyan témákról, mint a klímakatasztrófa, menekültválság vagy háborús helyzetek.

Kalmár Balázs: Anyag és hozadék

Sándor L. István: Szabadságszigetek. Fodor Tamás és a Stúdió „K” története 1978-ig

2020 végén a Selinunte Kiadó gondozásában jelent meg Sándor L. István Szabadságszigetek című kötete. A könyv, miképpen alcíme is jelzi, Fodor Tamás és a Stúdió K történetét dolgozza fel. Mindig örömteli, ha a régebben amatőrnek, alternatívnak, mostani kifejezéssel függetlennek nevezett színházi alkotókról és társulatokról monográfia születik. Ennek a folyóiratnak a hasábjain nem is szükséges bizonygatnom,…

Bogya Tímea Éva: Jelenetek egy háborúból

Dézsi Fruzsina: Vid napja – Táp Színház, Stúdió K

A darabot főleg azoknak ajánlom, akik attól félnek, hogy a kortárs dráma irodalmi minősége hanyatlik és hogy ezt a pusztulást a fiatal generáció hozza ránk. Ha egy tanácsot adhatok az alkotóknak, az az lenne, hogy legyen minél többször látható az előadás, készüljenek interjúk, videók.

Dömötör Adrienne: Takarodj, te állat!

Gianina Cărbunariu ‒ Bíró Bence ‒ Szikszai Rémusz: Tigris ‒ Stúdió K Színház

Az előadásmód és a színpadról áradó játéköröm élménydús alkotási folyamatról árulkodik. A darabnak javára válik, hogy a társulatok, amelyek előveszik, az adott országhoz, városhoz és a mindenkori jelenhez igazítják a szöveget. Az előadásoknak pedig az tesz jót, ha vagy kitartanak Cărbunariunak a reáliát a nonszensszel vegyítő ábrázolásmódjánál, minél inkább kiaknázva a groteszk humor kínálta lehetőségeket,…

Hajnal Márton: Hol a hiba?

2 in 1 kritika: Garai Judit, Hegymegi Máté, Peer Krisztián: A Negyedik – Dante pokla – Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica – Stúdió K Színház

Dante klasszikusától erősen elrugaszkodtak, míg Kleist drámájának az adaptációja esetében csak a hangsúlyokkal játszottak Hegymegi Máté és alkotótársai a két októberi bemutatóban. Azonban a hasonlóságok szembetűnőbbek, mint a különbségek, így például a feszes, pörgős szerkezet vagy a szociálisan érzékeny végkicsengés.