Éva megfiatalodik, Emese hozzáöregedik; Éva kitárulkozik, Emese meg védelmezőn körülfogja; Éva egyre magabiztosabban kezd „táncolni”, Emese pedig, aki vérprofi, bizonytalanul lépeget Éva életében, hogy végül Szabó Rékával együtt megtalálja a megfelelő tánclépéseket, a koreográfiát.
A szeretet sóvárgásában érnének össze a generációk? Vagy a bensőségesség újraélése lenne a záloga és feltétele a személyes megbékélésnek, a túlélésnek? Kérdések, kérdések…