Bár a dráma helyenként szövegszerűen is megidézi a szegedi boszorkánypereket, az alkotóktól távol áll a historizáló szándék: a szereplők modern nyelven szólalnak meg, manapság is ismerős helyzetekben forgolódnak, és a darabot átszövő szarkazmus is mai fogantatású.
Amit akartunk című drámájuk (mely címében, nyilván nem véletlenül parafrazeálja Shakespeare-t) jellegzetes huszadik századi történet, egyedi hangszerelésben. Ha az olvasó valamelyest már ismeri Kovács Viktor és Dominik munkásságát, sejtheti, hogy ezúttal sem kap szabályos társadalmi drámát, akár még groteszk krónikát sem egy karrier tündökléséről és bukásáról (Julien Sorel a jellegzetesen kelet-európai századközép lehangoló kulisszái közt)…
Majd hetven évvel ezelőtt, Elia Kazan rendezésében került bemutatásra ez a darab a Broadway-n. 1958-ban film is készült belőle, Liz Taylorral és Paul Newmannel. Az Európa Könyvkiadó 1964-ben jelentette meg Williams Drámák című kötetét, s benne a három felvonásos színművet, aminek 1967 februárjában volt a hazai ősbemutatója – Ruttkai Éva, Darvas Iván és Páger Antal…
Megszámoltuk: 1494 szerzője volt a Színház folyóiratnak 55 év alatt. Brutálisan nagy szám, magunk sem hittük volna, hogy a folyóirat körül évtizedek alatt felgyülemlett szellemi kör ilyen hatalmas. Ennek fényében máris elenyészőnek tűnik az a több mint két tucat szerzői lapemlékezet, amellyel a Színház nyomtatott kiadását honlapunkon is elbúcsúztatjuk, párhuzamosan az utolsó, szintén a folyóirat…
Szociális érzékenység. Egy gyakran ismételt, már-már közhellyé vált kifejezés, elvárás, amely a társadalom felől jön és a társadalom felé irányul. A közbeszéd tárgya, és mint olyan, a művészet feladata, hogy reflektáljon rá. A Füge Produkció és az Európai Szabadúszó Művészek Egyesületének (ESZME) előadása erre tesz többé-kevésbé sikeres kísérletet.
„Semmi sem egyszerűbb, mint elítélni a gonosztevőt, és semmi sem nehezebb, mint megérteni őt.” – Dosztojevszkij Hannover, 2023. február 11. Egy német balettigazgató-koreográfus az egyik előadás szünetében a zsebébe rejtett zacskóból kutyaürüléket ken egy tánckritikusnő arcára a foyer-ban. Hogyan történhet meg egy ilyen eset egy európai operaházban, egy olyan intézményben, amelyet a kultúra és a…
Darab szinte nincs, de a közönség amúgy is Bodrogi Gyulát látni és ünnepelni megy a Karinthy Színház Nagymester című előadására.
A 42. Hangosítóban a magyarországi színházi előadások látványvilágával foglalkozunk, illetve azzal, hogy miben és miért más a német színházi vizualitás (már persze a költségvetésen túl). A vendégek: Bányai Tamás világítástervező, Geréb Zsófia és Kovalik Balázs rendezők. A moderátor Gócza Anita.
Az Örkény Színházban decemberben bemutatott The Black Rider máris sikerelőadás. Ezt nemcsak a teltházak jelzik, hanem az is, hogy a színházi közbeszéd része lett. A premier óta eltelt két hónapban számos írás jelent meg róla, köztük több mélyreható elemzés. Ha onnan nézzük, hogy mind a darab, mind az előadás nyitott mű, amely lényegében a befogadóban…
Nehéz úgy értékelni egy előadást, hogy nem az eredmény, hanem az alkotófolyamat a lényeg, és már a produkció létrehozása is elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a nézőt behívhassa az alkotásba.
