Napról napra

Elsőre ijesztőként hathat a lengyel kortárs gyerek- és ifjúsági irodalomban érzékeny és humoros meséiről is ismert Marta Guśniowska történetén alapuló, Ha már lúd… családi előadás témamegjelölése: adott egy depressziós lúd, aki úgy véli, semmi értelme nincs az életének. Minden más állat szerint viszont van, és ezt az értelmet mindegyikük a maga aspektusából világítja meg. A […]

Az első, generációváltásról szóló dossziénkban pályájuk elején járó rendezőket, dramaturgokat is megszólaltattunk, akik külföldi munkatapasztalatokról beszámolva színházi szocializációjukról is beszéltek.

Mi van a giccses szerelmi beteljesülésen túl? Mi történik a szereplőkkel az „összejövős csók” – ahogy a Moonlight Pictures szereplői hivatkoznak a pillanatra –, a vége főcím után, mikor az elégedett nézők elhagyják a termet? Podlovics Laura (író-rendező) háromszereplős előadása erre a kérdésre ad egy (nem különösebben derűlátó) választ: lázálomszerű papás-mamás elevenedik meg a színpadon […]

Szauer Lilla írója és rendezője is a Trafóban bemutatott És miért, hogy az éjszaka című produkciónak, és bár a személyesség kiérződik az előadás hangvételéből, ez nem párosul kéretlen énközpontúsággal. Sokat hagy a négy színész kivételesen összehangolt játékára.

Ritkaság, hogy a budapesti színházi kínálatban két Maeterlinck-adaptáció is felbukkanjon, pláne egyszerre: jelen esetben Szauer Lilla Pelléas és Mélisande-átdolgozása a Trafó alagsori Klubjában, a Stúdió K-ban pedig Blaskó Borbála rendezése A kék madárból. A belga szerző életművének ismeretében nem meglepő, hogy mindkét előadásban a titok természete kerül előtérbe, ugyanakkor a problematikát mindkét produkció más eszközökkel […]