Vagyis a Zsuzsika hangja tanmese, amelyben a helytelennek ítélt viselkedés elnyeri méltó büntetését, a gyarló főhősnek pedig el kell jutnia a felismerésig, hogy saját maga és környezete érdekében változtatnia kell a magatartásán. 

A Karinthy Színház az idei szezonban két saját gyermekelőadást is bemutatott: 2016 szeptemberében a Rozsda Lovag és Fránya Frida című családi musicalt Bozsik Yvette rendezésében, március 16-án pedig a Zsuzsika hangját. Előbbi egy sorozat harmadik része, de az első kettőt nem itt, hanem a székesfehérvári Vörösmarty, illetve a Thália Színházban rendezte meg Bozsik Yvette. Ezen kívül a KoMod Színház befogadott előadásaként játsszák még a Hamupipőkét is (r.: Kovács Henrietta). Talán a mese közismertsége mellett ez is közrejátszott abban, hogy a Zsuzsika hangja éppen a Hamupipőkére épül. A vasárnapi matiné elején rögtön kiderült, hogy a szülőkkel, nagyszülőkkel érkezett gyerekek közül többen látták a másik két előadást is, vagyis visszatérő vendégek a színházban. Éspedig úgy derült ki, hogy az előadás elején Zsurzs Kati rögtön beszélgetést kezdeményezett a gyerekekkel, és megkérdezte tőlük, hogy – itt vagy máshol – milyen előadásokat láttak.

Kurkó József, Zsurzs Kati, Kuna Kata. Fotó: Nagy Dániel

Zsurzs Kati egyben a darab szerzője és az előadás rendezője is. Az önmagát interaktív zenés gyerekelőadásként meghatározó produkció színház a színházban játék. A Hamupipőke báli jelenetét próbálja éppen a két főszereplő, a címszerepet alakító Zsuzsika művésznő és a királyfit játszó Flórián, ám a hisztis, akaratos, önfejű és önimádó színésznő sorra magára haragítja kollégáit, elsősorban persze Flóriánt, de meggyűlik a baja a fénnyel, a jelmezekkel és a díszletekkel, így nyilván azok alkotóival is. Nem bánik túl kedvesen Katival sem, akit Zsurzs Kati játszik, ötvözve e szerepben a súgót és az öltöztetőt, miközben ő az előadás játékmestere is. Végül Zsuzsikát még a saját hangja is megunja, elfárasztja az állandó kiabálás és rikácsolás, ezért elutazik nyaralni. A dolgok persze jóra fordulnak, a színésznő belátja, hogy nem szép dolog így viselkedni, megtanul bocsánatot kérni, először csak színleg, aztán szívből is, így nemcsak az előadás jöhet létre, de Flóriánnal való szerelme is kiteljesedhet.

Vagyis a Zsuzsika hangja tanmese, amelyben a helytelennek ítélt viselkedés elnyeri méltó büntetését, a gyarló főhősnek pedig el kell jutnia a felismerésig, hogy saját maga és környezete érdekében változtatnia kell a magatartásán.  E cikk kereteit meghaladja, hogy a művészeti alkotásokban megjelenő direkt tanító szándék helyes vagy helytelen voltát, célravezetőségét, a megoldókulcs kézbe adását pedagógus- és színházszakmai szempontból részletesen elemezzem. Tény, hogy az előadás felvállaltan nevelni is szeretne a szórakoztatás mellett. Olyannyira, hogy a végén a tanulság levonása sem marad el: „Gondoljatok erre a történetre, ha civakodtok a barátaitokkal!” – mondja a gyerekeknek Zsurzs Kati, miután arról is megszavaztatta a közönséget, hogy ki szeret egyedül, és ki másokkal együtt játszani. Álláspontom szerint a tanító szándék joga nem vitatható el egy gyerekelőadástól, de nem is kérhető számon rajta. Színházszakmai szempontból mindkét esetben születhetnek érvényes megoldások. Szerencsésebbnek tartom azonban, ha ez a szándék kevésbé direkt módon fogalmazódik meg, mint ebben az esetben.

Az előadásnak van egy további célja is: megismertetni a gyerekeket a színház működésével, egy előadás létrejöttének összetevőivel, az ott dolgozó háttérmunkásokkal. Vagyis a pedagógiai cél mellett ismeretterjesztésre is törekszik. Kiderül, hogy miért van a színészen a mikroport, milyen fontos a világítás, hogy van, aki öltözteti a színészeket, és az is, hogy mi az ügyelő feladata. Az előadás végén ezek az ismeretek arcot is kapnak, ugyanis a színházi háttérdolgozók is kijönnek meghajolni.

Közben a gyerekekkel folyamatos párbeszédet kísérelnek meg fenntartani, és amennyire ez egy (jelen esetben fél) nézőtérnyi gyerekkel lehetséges, e célt sikerül is megvalósítani. Zsurzs Kati kedves, közvetlen személyisége ebben sokat segít. Az előadást óvodás, kisiskolás korosztálynak hirdetik, és a gyerekközönség túlnyomó része a látott alkalommal közülük is került ki. Ez a korosztály pedig nagyon jó alany az interaktivitáshoz: szívesen szerepelnek, vágynak kimenni a színpadra, közbeszólnak, kérdeznek, válaszolnak. Jó, hogy többnyire nem álfeladatokat kapnak, hanem a cselekményt előremozdító szerepet, mint például amikor a hangját vesztett Zsuzsika suttogását kell tolmácsolni a nézőknek. Az interaktivitás egyetlen ponton keveredik logikai ellentmondásba: Zsuzsika esetében. Ő ugyanis szerepe szerint senkivel sem kedves, folyamatosan ugráltatja a körülötte lévőket, nem kér, hanem utasításokat osztogat. A gyerekekre viszont nyilván nem förmedhet rá, nem ijesztheti meg őket, de a színésznő nem is léphet ki a szerepből, hiszen a darab szerint a Hamupipőke figuráját játszó Zsuzsika színésznőt alakítja, nem pedig a Zsuzsikát játszó Kuna Kata színésznőként van jelen. Így pedig – felnőtt szemmel legalábbis – ellentmondásos, hogy kétféleképpen beszél: a gyerekekkel kedvesen, mindenki mással gőgösen. A gyerekeket viszont ez egyáltalán nem zavarja. Gyanítom, hogy azért, mert a szép színésznőről egyáltalán nem hiszik el, hogy rossz lenne, szerepnek élik meg a hisztijeit, és természetesnek veszik, hogy hozzájuk kedvesen szól. Nem beszélve arról, hogy már maga a Zsuzsika név is ezt a kedves karaktert sugallja.

Ahogy Kuna Kata, a Flóriánt játszó Kurkó József is korrekt alakítást nyújt. Flóriánt kicsit félénk, jószívű, érzékeny, de könnyen megbocsátó, érzelmeiben egy percre sem megingó szerelmesnek ábrázolja. Zsurzs Kati pedig játékmesterként és Zsuzsika öltöztetőnőjeként is ugyanazt a megértő, nyugodt, mosolygós nagymama karaktert hozza.

A díszlet egy színházi öltözőt jelenít meg, kissé avíttas formában. Mintha egy Molnár Ferenc-darab régi díszletei közül válogattak volna. A zenés előadás jelzőt néhány eredetileg nem ide írt, de jól válogatott dal indokolja.

A Zsuzsika hangja a keretjáték és az ismeretterjesztő rész ellenére is világképében a hagyományosnak mondható gyermekelőadásokhoz áll közel. A szórakoztatás mellett nevelni, tanítani akar, ehhez hagyományos mesei toposzokat használ (a mesehős nevelődési folyamaton megy keresztül, a szerelmesek csak az akadályok legyőzése után találhatnak egymásra). Amit ígér, azt azonban megbízható színvonalon teljesíti. Arra pedig, hogy az interaktivitás jól működik, bizonyíték, hogy a gyerekek a szünet nélkül játszott, kb. egy óra húsz perces előadást (ami ennél a korosztálynál messze a szokásos ötven-hatvan perces tűrőképesség határán túl van) minden türelmetlenkedés nélkül, végig nagy figyelemmel követték.

Mi? Zsurzs Kati: Zsuzsika hangja
Hol? Karinthy Színház
Kik? Kuna Kata, Kurkó József, Zsurzs Kati / Dalszövegek: Heltai Jenő, Romhányi József, Szurdi Miklós / Zene: Walla Ervin / Díszlet-jelmez: Fekete Monika / Rendező: Zsurzs Kati

Facebook Comments