„Feszegetem a határaimat, érdekel, hogy mire vagyok képes”

Pető Katával Gócza Anita beszélgetett

Színész és jelmeztervező egy személyben. Érzékiség és érzelmesség árad a szeméből, a hangjából, és rengeteg dolog foglalkoztatja a világból.

Új e-dráma: Kárpáti Péter: Cinóber hadművelet

A szerző előszavával

A CINÓBER HADMŰVELET című mesehorrort Bodó Viktor felkérésére írtam, és 2017 februárjában mutatták be a bécsi Volkstheaterben, Operation Zinnober címmel.

Fuchs Lívia: Hímnem, nőnem

2 in 1 kritika: Timothy and the Things: Vadászat és Biczók-Dányi-Furulyás-Vadas: Tatiana / Trafó

A Tatiana óhatatlanul a Vadászat tükördarabjának tűnik, hiszen míg ott csak férfiak, ezen a bemutatón csak táncosnők léptek színre, méghozzá olyanok, akik saját maguk vállalták a koreográfus szerepét is.

Csete Borbála: Bántalmazásnapló

John Osborne: Dühöngő Ifjúság - Belvárosi Színház

Úgy szurkoltam valamilyen feloldó végért, hogy ne csak a perspektívátlanul összekapaszkodó párra boruljon a sötét. Remélem, a mai vasalónők nem halnak olyan korán (jelenleg Magyarországon hetente hal meg volt vagy jelenlegi párja által bántalmazott nő), és mégis lehet a deszkán túl saját, értelmes élete Alisonnak.

„Az emberi részem ki van szolgáltatva a színpadi létnek”

Lázár Katival Szentgyörgyi Rita beszélgetett

A hagyományos kereteket átütő személyiségéből fogalmaz meg szerepeket, sorsokat, karaktereket. Szélsőségesen, szenvedélyesen, elementáris erővel. Friss és eleven Háy János Nehéz című drámájának szótlan anyafigurájaként, a Folyón túl Itália nagymamájaként és Jászai Mari küzdelmes életútját játszva a Kripli Mariban, ami április végén megy utoljára. Legutóbbi sikerbravúrja az árnyékszéken ihletet nyerő sámánasszony és az Expo-küldött nagyasszony kettős…

Puskás Panni: A XX. századdal nem szabad viccelni

Magyar nátha – kórképek a magyar nép zivataros századaiból

Két nappal a parlamenti választások előtt, a kampány okozta őrjítő hangzavarban az ember szívesen néz a magyar történelmen élcelődő kabarét. Kérdés azonban, pontosan meddig illik viccelni a magyar történelemmel.

Török Ákos: A kortárs tánc széle és közepe

2 in 1 kritika: Góbi Rita: Vibration és Mészáros Máté: United Space of Ambivalence

Az esztétika és a táncelmélet folyamatosan próbálja meghatározni, ami tárgyaként elé kerül, és keresi a kifejezéseket, szempontokat, ami alapján egy táncelőadásról egyáltalán beszélni lehet. Az alkotókat persze mindez a legkevésbé sem kell, hogy érdekelje, nem az ő dolguk megnevezni és fogalmilag megragadni, amit létrehoznak.

Lábán Rudolf-díj, tizenharmadszor

Nyilvánosak a laudációk

Közel egy hét múlva, április 17-én adják át a legjobb hazai kortárs táncelőadásért járó független szakmai díjat, a nominált produkciókat méltató szövegek viszont már most olvashatók.

Gabnai Katalin: Aki korpa közé

Alfred Döblin: Berlin, Alexanderplatz – Katona József Színház

Elénkbe lökik a főhőst, s már itt vagyunk a weimari köztársaságban. S itt az első megoldandó probléma is. Hogyan kövessünk átéléssel egy erények nélküli embert?  Azonosulni nem lehet – és nem is kell – vele, szétfoszló személyisége viszont arra is alkalmatlan, hogy meggyűlölve szerveződjünk ellene.

„Nem állíthatnak rendőrt minden rendező mellé”

A POSzT idei válogatójával, Térey Jánossal Gócza Anita beszélgetett

Azt szeretem, amikor sikerül elfelejtkeznem arról, hogy színházban vagyok, amikor az előadás felkavar, megráz, kiforgat, „megtörténik velem.” Azokat a produkciókat kerestük, amelyek átütő erővel rendelkeznek.

Megjelent az áprilisi szám!

Kapható az újságárusoknál

Áprilisi szám. Fő téma: PRÓZA A SZÍNPADON. Dramaturg kerekasztal. Háború és béke (Víg), Miskin (Katona), Félkegyelmű (Pesti), Átváltozás (Örkény), Forte társulat, Vidnyánszky Attila prózaadaptációi, Hajnóczy Péter színpadon, Védett férfiak (Stereo akt), Pionír szív (Örkény). Balett és próza kerekasztal. Kötelező olvasmányok színpadon CÍMLAPON: Kékszakáll (Operettszínház). További kritikák: Kaukázusi (Nagyvárad), két szatmári előadás, Réti Anna és Juhász…

A Színház.NET-en a februári szám!

Valós személyek a színpadon

A februári szám fő témája: Pintér Béla “Ascher Tamás Háromszéken” című darabjához kapcsolódva: VALÓS SZEMÉLYEK SZÍNPADON. Ebben a számban arról gondolkodunk, mit jelent – történeti perspektívába helyezve – valós személyeket, közszereplőket színpadra vinni. Többhangú kritika a Pintér-előadásról. Párbeszéd a témáról (Jákfalvi Magdolna és Szabó-Székely Ármin között). Kritikák dokumentarista és táncelőadásokról (köztük Jerome Belről, Rózsavölgyi Zsuzsa…