Amikor 2009-ben beiratkoztam Kolozsváron a dramaturgia szakra, már írtam egy-két drámát annak az ifis színicsoportnak, akikkel az éves egyházi színitalálkozón felléptünk. Akkoriban még nem tudtam, hogy lehet másképp is előadást csinálni, mint szövegből kiindulva, vagyis meglehetősen hagyományos alapokról indultam, bár visszatekintve úgy gondolom, hogy a hozzá nem értésünk, a színházunk szegényessége, a szöveg szikársága, a…
A vírushelyzet világszerte arra kényszeríti a színházakat, hogy átfogalmazzák nemcsak azt, hogy mit gondolnak a jelenlétről és a közösségi médiáról, hanem azt is, hogy mit gondolnak saját magukról és a társadalomban betöltött szerepükről. Ha megenged egy jóslatot az olvasó: a következő évadokban az eddigieknél lényegesen több előadás fog szólni a jelenlétről, a térélményről és a…
Ez a két részre tagolt írás remélhetőleg hűen tükrözi szakmai elkötelezettségemet: az első részben színházi gondolkodóként a „színház a koronavírus idején” jelenség kapcsán elméleti előzményeket vetek fel, a második részben pedig színházi alkotóként a gyakorlati tapasztalataimat osztom meg, melyek egy másodmagammal létrehozott performanszhoz kapcsolódnak, így a szövegbe behívom alkotótársamat, Láng Dánielt, aki kommentárjával gazdagítja az…
“Az egésznek van egy ilyen mákonyos jellege” – mondja Kárpáti Péter a demokratikus alkotói folyamatról, amely a Hangosító 14. adásának témája. A kiindulópont a 2019-ben Halász Péter-díjjal elismert 99,6 % című kolozsvári előadás, amelynek egyik alkotója, Adorjáni Panna a Hangosító másik vendége, a harmadik résztvevő pedig Herczog Noémi kritikus. A moderátor Gócza Anita. Hallgassátok meg…
A kötet a Libri Kiadónál jelent meg 2018-ban, fülszövegében többek között így ír a szerző: „Mielőtt lehetőségünk nyílt volna a nagy mennyiségű adatok elemzésére, azt feltételeztük, hogy a szerencse, a lelkiismeretes munka vagy a tehetség valamilyen mágikus, ismeretlen arányú keveréke a kulcs a sikerhez… Ma már tisztában vagyok vele, hogy a teljesítmény, noha tagadhatatlanul fontos,…
A Reactorban nem Zelea Codreanu az egyetlen furcsaság. A 2014-ben létrejött független színház következetesen progresszív, formabontó, provokatív előadásokat tart műsoron. Erőssége a dokumentarista játékmód szociálisan érzékeny, az elnyomottak helyzetére rávilágító, a mai romániai társadalom anomáliáit leleplező témakörökben. Olyan feladatot vállal, amilyet a Nemzeti Színháznak kellene – fogalmazza meg Adorjáni Panna, amikor a Reactor profiljáról kérdezem.
A kilenc, más és más hátterű, román és romániai magyar alkotó által létrehozott, a két népcsoport együttéléséről szóló, 99,6% című előadás nyerte el az első Halász Péter díjat, amelyet a megszokott formákkal meg nem elégedő, a színház határait kereső előadások díjazására hozott létre a Színház folyóirat és a Trafó. Az előadás román, magyar és angol…
