Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Szőcs Artur

Gabnai Katalin – Papp Tímea: Új „Kaposvár”?

Négykezes kritika a Miskolci Nemzeti Színház előadásairól: Feketeszárú cseresznye, Don Juan, Don Carlos, Hegedűs a háztetőn

Az elmúlt évadban többször megesett, hogy egy-egy miskolci előadás megnézését erősen ajánlották egymásnak a szakmabeliek. Az információs riadólánc – amihez jelentős segítséget adnak a színház sajtóval és reklámmal foglalkozó munkatársai – idén is működik. Miskolcra menni ígéretes lehetőség ma is.

Papp Tímea: Nyitány vagy intermezzo?

Két szegedi évad

A pozíciójában akkor frissen kinevezett Keszég a 2015/2016-os évadzárón úgy fogalmazott: kis lépésekkel, de kellő szigorral szeretne előrehaladni. Nos, a szigort a néző nem látja – nem is biztos, hogy látnia kell –, a kis lépéseket viszont nagyon is érzékelte, két előadás, a János király és a Kazamaták esetében pedig pregnánsan tapasztalhatta.

Gócza Anita: Tömény Kaukázus

POSZT-napok 1.

…nem volt sok a kettő egymás után, jobban „látszanak” így az egyes előadások erősségei és gyengéi. Azt is élveztem, hogy még emlékszem a szövegre, feltűnik, melyik rész nincs benne az egyikben, mi hiányzik a másikból, tanulságos összehasonlítani, hogyan oldották meg a fontosabb jeleneteket.

Tarján Tamás: Macskakörmök között

Georges Feydeau: A hülyéje – A Miskolci Nemzeti Színház előadása a Városmajori Színpadon

A Szőcs kreálta kavalkádban sok a kifordítom-befordítom és az ellentétező jelleg.

Zappe László: Munkahelyi válság után művészi izgalmak nélküli évad Miskolcon

A miskolci Nemzeti Színház 2015/16-os évada

A látott előadások alapján úgy érzem, az igazgatóváltást munkahelyi, igazgatási, hivatali, szakszervezeti ügynek tekinthetjük, esztétikai, művészi kérdések nemigen játszottak benne szerepet.

Ady Mária: Ha a csend beszélni tudna

Billy világa - Pesti Színház - KRITIKA

A darab görbe tükrében is képes megőrizni a kritizált világ báját…