Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Ultima Vez

Szemessy Kinga: Önmaga farkába harapó kígyó

Ultima Vez / Seppe Baeyens: Invited – Prága

Torokszorító érzés, hogy bár önfeledt hangulatban töltöttem el másfél órát az Ultima Vez és Seppe Baeyens Invited című produkciója alatt, mégsem akaródzik egy csakis éljenző, a darab makulátlanságát hirdető beszámolót írni róla. Ennek miértjét a tavaszi prágai vendégszereplés óta keresem. Ha azt írnám, a részvételi műfajban hibátlanul operált, azzal követendő példaként állítanám be, és kvázi…

Török Ákos: Már nincs tabula rasa, minden firka a firkán, kommentár

A modern tánctechnikáktól a „hibrid tudásig”

Mennyiben befolyásolták régen, és mennyiben befolyásolják ma a különböző tánctechnikák a táncművészet arculatát? Miért szűnt meg közvetlen jelentőségük az alkotófolyamatra, miközben a tánctréningek és workshopok világa soha nem látott óriási dzsungellé terebélyesedett? Mit kell tudnia, mennyire kell felkészültnek lennie egy kortárs táncművésznek/alkotónak manapság, ha maradandó jelet akar hagyni maga után? TÖRÖK ÁKOS többek között ezekre…

Szabó-Székely Ármin: Queer Bécs

Rendhagyó napló az ImPulsTanz fesztivál néhány kiemelt eseményéről

(A kulturális vezetésen kívül) mi változott 1928 óta? Mi számít látványosságnak a kortárstánc-szcénán? Mi viszi sikerre a fősodort, és mit akar a progresszív áramlat? Merre tart a kortárs tánc a bécsi fesztivál szerint?

Antal Klaudia: A szabadság íze

2 in 1 kritika: Compagnie par Terre / Anne Nguyen): Önellátás / Autarcie (....) és Ultima Vez: In Spite of Wishing and Wanting – Trafó

Vandekeybus koreográfiája egy két órás zuhanórepülés, melyben a táncosok hol lovakként, hol madarakként, hol görög istenekként, hol civakodó gyerekekként törnek a magasba, majd zuhannak a mélybe.