Nem szokták szeretni a kritikusok, ha egy rendező újrarendez egy drámát. Megúszást, csalafintaságot sejtenek a háttérben. Ez a gyakorlat ennek ellenére meglehetősen elterjedt Kelet-Közép-Európában, és vannak olyan rendezői életpályák, amelyekre már-már jellemző. Mi most két formátumos rendezőt választottunk – az újrarendezés szempontjából is – különböző kulturális és politikai közegből, Erdélyből és Magyarországról, hogy erősítsék meg…
A Tóték nem véletlenül a leggyakrabban játszott XX. századi magyar drámák egyike. Kimagasló esztétikai értékén túl is számos oka van gyakori reprízeinek, hiszen Örkény István drámája remek humorral, az abszurdot az attól esetleg idegenkedő néző számára is élvezhetővé téve beszél örökké érvényesnek tűnő társadalmi kataklizmákról és emberi problémákról, ráadásul kiváló színészi lehetőségeket is kínál. Noha…
A híre megelőzte a vele és az előadásaival való találkozásomat. Ugyan hallottam róla, hogy új színházi csoportosulás működik Gyergyószentmiklóson, és kirobbanó sikere van az Übüjüknek meg a Vérnászuknak, de e produkciókat csak később láthattam, és még később találkozhattam személyesen a rendezővel, Bocsárdi Lászlóval, amikor 1990 után Tompa Gábor marosvásárhelyi rendezőosztályában tanítottam őt.
A magyar és a román metszésében létező erdélyi színház a dramaturg szerepét illetően is átmenetet képvisel. Intézményi formáját Bukaresttől kapja, és mert a romániai foglalkozások besorolásában csak az irodalmi titkár szerepel, a társulatoknál nem lehet dramaturg alkalmazott. Kulturálisan viszont a magyar szisztémához igazodik, így az utóbbi két-három évtizedben az alkotócsapatokban megjelent a dramaturg. De mi…
… huncut egy rendező Bocsárdi László. Mert ellát minket bőven apró viccekkel, vizuális és akusztikus gesztusokkal és jelzésekkel, de (…) egy egészen más kódrendszer is kínálkozik az olvasathoz.
Évfordulós ünnepségre voltam hivatalos. Tavaly hetvenéves lett a sepsiszentgyörgyi színház, s ennek apropóján emlékidéző napokra került sor.[1] Meglepett, amikor Bocsárdi László meghívott, hiszen kritikusként csak tisztes távolságból figyeltem a teátrum munkáját, bár Bocsárdi pályája alakulásában és a színház történetének egy nehéz szakaszában némi szerepet azért játszottam. Visszafogott performansszal vette kezdetét az esemény: a színház előtti…
Hogyan fér össze Brecht a teljesen elbulvárosodott Szegedi Szabadtéri Játékok műsorával? Nos, nehezen. Ezért is érzem bátor döntésnek a fesztiváligazgató, Herczeg Tamás részéről, hogy a frissen felújított újszegedi színpad műsorára tűzte a Koldusoperát, a színrevitellel pedig a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatóját, Bocsárdi Lászlót és társulatát bízta meg. Ám a bátorság dacára is releváns kérdés,…
Februárban töltötte be negyvenedik életévét ERDEI GÁBOR, aki 2006 óta tagja a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának. Rengeteg karakterszerepet játszott, de az utóbbi években egyre fontosabb megbízások találnak rá, jelenleg főszerepet alakít a Bocsárdi László által rendezett Koldusopera és a Sam, avagy felkészülés a családi életre című előadásokban. 2019-ben megkapta a Legjobb férfi mellékszereplő díját…
Nem mintha az egyik leggazdagabb színházi múlttal rendelkező erdélyi rendező ezzel nagy meglepetést okozna, de a Sam, avagy felkészülés a családi életre kétségkívül kísérletező kedvre utal. Ám mégis, ez esetben mintha Bocsárdi László agyának egy újabb kamrájára nyitnánk rá az ajtót. Már a tavalyelőtti Alice-rendezése is azt sugallta, hogy a rendező új, az eddigiektől némileg…
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a 2018/2019-es évadban ünnepelte fennállása 70. évfordulóját. A társulat igazgatója, Bocsárdi László két előadást rendezett, mindkettő főszereplője Erdei Gábor, akit az elmúlt évtizedben főleg karakterszerepekben láthattunk. A fiatal lengyel drámaíró, Maria Wojtyszko Sam, avagy felkészülés a családi életre című darabjával Bocsárdi ismét az általa először az Alice című előadásban színre…
