A ponthúzótól a kulturális gyilkosságig

2009-04-24

Szakértelem nélküli, nevetséges gondolat, hogy a Várszínház „megőrizheti színház jellegét”, ha állami meghívottak reprezentatív vendégháza lesz.

Forrás: www.nemzetitancszinhaz.hu

Rendhagyó abszurd darabot adtak elő április 24-én, 13 órai kezdettel a Nemzeti Táncszínházban: az intézmény és a táncszakma vezetői sajtótájékoztatón arról számoltak be, hogy néhány hete egy elöregedett ponthúzó kicserélése kapcsán tudták meg, hogy másfél éven belül búcsút kell venniük az épülettől. A történet régiónkra jellemző: nemcsak abszurd, hanem a hátterét balladai homály is fedi.

A tények:
2009. február 19-én kelt levelében Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház Kht. ügyvezető igazgatója segítséget kért a színházépület kezelőjétől, a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. ügyvezető igazgatójától, Szőke Balázstól. A hivatalos levélben olvasható, hogy a ponthúzó haladéktalanul cserére szorul, és a színpadgépészeti munkálatokkal párhuzamosan – az Európai Uniós előírásoknak megfelelően – a kupola azbesztmentesítését is el kell végezni.
Április 7-én aláírt válaszlevelében Szőke Balázs arról tájékoztatta a Táncszínház vezetőjét, hogy az épületre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2009 áprilisában hasznosítási pályázatot kíván kiírni. Továbbá kérte, hogy a Táncszínház által használt helyiségek átadásának pontos ütemtervét írásban rögzítve, mihamarabb juttassák el hozzá.

Előzmények:
Az azbesztmentesítés és a ponthúzócsere a kezelő kötelessége lenne, de a gyors lebonyolítás érdekében a Táncszínház vezetője felvállalta: a jegybevétel terhére hitelt vesz fel, és a beruházást elvégezteti. Igen ám, de bankhitelre csak akkor jogosult, ha övé (a Táncszínház Kht.-é) az épület fenntartói joga (amellyel de facto a megalakulás óta folyamatosan rendelkezik is, hiszen az épület fenntartási, állagmegőrzési és karbantartási munkálatait mindig is saját büdzséből fedezte). Török Jolán az OKM illetékesétől megkérte a fenntartói jogot, de – ahogy az igazgató asszony a sajtótájékoztatón elmondta – a minisztérium gazdasági államtitkárától március közepén az alábbi tájékoztatást kapta: azért nem kapják meg a fenntartói jogot, mert valószínűleg „az épülettel kapcsolatban más szándék is felmerült”. Mindemellett az OKM „hivatalos” álláspontja a mai napig az, hogy ők „nem tudtak más szándékról”.
Kétségtelen, hogy a Táncszínház 2001-ben történt megalakulása óta folyamatosan napvilágot láttak olyan hírek, amelyek arról szóltak, hogy az értékes épületegyüttes másfajta hasznosítására különböző helyeken különböző terveket szövögetnek, de hivatalos „szándéknyilatkozat” Szőke Balázs említett leveléig nem érkezett.

A sajtótájékoztatón Mihályi Gábor, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke előre mutatóan hangoztatta: lehet, hogy nem itt, de a szakmának szüksége van az intézményre (a Táncszínházra), és hozzá egy megfelelő, állandó épületre.
Kiss János, a Nemzeti Táncszínház Kht. felügyelő bizottságának elnöke arra kérte a sajtó képviselőit, hogy álljanak az ügy mellé, és közösen kérjenek a kulturális kormányzattól hasonló kiállást.
Török Jolán megemlített néhányat az elmúlt nyolc év nagyszerű eredményei közül: elmondta, hogy a gyerekszínházi és ifjúsági programokkal egy színházszerető nemzedéket sikerült már felnevelni, valamint a Várban olyan „nyelvtudást nem igénylő” színházi műfajt honosítottak meg, amely „este 7 után is” is fellendíti az idegenforgalmat. Emlékeztetett arra is, hogy a Táncszínház „saját otthon nélküli” elődjének, a Táncfórumnak a működése a magas (színház)bérleti és egyéb költségek és az állandó bizonytalanság miatt már egyszer ellehetetlenült.
Novák Ferenc koreográfus-rendező botrányosnak tartotta, hogy nem kaptak a kilakoltatási szándékról időben hivatalos tájékoztatást. Szakértelem nélküli, nevetséges gondolatnak minősítette azt a kiszivárogtatott, félhivatalos üzenetet, amely szerint az állami meghívottak reprezentatív vendégházában majd (koncertekkel, esetleg színházi előadásokkal) „megőrzik az épület színház jellegét” is. Végül – a Nemzeti Táncszínház megszüntetésére utalva – így fogalmazott: nem tehetik meg ezt a kulturális gyilkosságot.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. képviselői a sajtótájékoztatóra nem kaptak meghívást.

2009. április 24.

(K. Cs.)

Ha teheted, támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel vagy átutalással, hogy az 55 éves Színház folyóiratnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen.