Egységes mértékegységgel mért a döntéshozó

Kővári Orsolya dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton helyettes államtitkárral beszélget - INTERJÚ
interjú
2010-08-04

Magam is arra törekszem, hogy mindent elkövessek annak érdekében, hogy az illetékes szervezetekkel kapcsolatba kerüljek.

Hosszas várakozás után ma reggel nyilvánosságra került: 2010-re szóló támogatásuk 66 százalékát kapják meg a VI. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezetek. Ez a teljes összeg, amire számíthatnak a társulatok, vagy év végéig eljuthat hozzájuk a maradék 34 százalék is?
– Többször elmondtuk, hogy zárolásról van szó, ami önmagában nem jelent elvonást, jelzi azonban, hogy az államháztartás súlyos gondokkal küzd. Egyensúlyi problémák léptek fel, közismert, hogy júniusra elértük az éves hiánycél 112 százalékát. Ezért volt szükség arra, hogy nemcsak a kulturális ágazatban, nemcsak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, hanem más területeken is zárolásokra kerüljön sor. Nyilván azokat a területeket sújtja elsősorban a zárolás, ahol támogatások folyósítása van folyamatban. Ilyen az Előadó-művészeti törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő támogatási konstrukció, amely most a független színházakat, társulatokat érinti. Abban bízunk, hogy az államháztartás egyensúlyának visszaállása után a jelenleg zárolt összegek részben vagy egészben eljuthatnak majd a támogatottakhoz.
Tehát nem tud megnyugtató választ adni arra a kérdésre, átutalják-e év végéig a 34 százalékot?
– Jelenleg valóban nem tudunk erre vonatkozóan megnyugtató nyilatkozatot tenni. A zárolás sok mindent rejthet magában, legrosszabb esetben elvonássá válik, de az is lehet, hogy teljes egészében kifizetésre kerül a zárolt összeg, és előfordulhatnak köztes verziók, például részleges folyósítás is történhet.
Ez a majdnem 1,3 milliárd forint jelentéktelen összeg a költségvetési hiányhoz, a kulturális szféra kiadásaihoz, de még a magyar színházak büdzséjéhez mérten is, ugyanakkor tavaly közel száz előadó-művészeti szervezet létét és működését biztosította, nem beszélve e társulatok, befogadó színházak felbecsülhetetlen jelentőségéről. Az arányok miatt van rossz érzése az embernek. Milyen szempontok vezérlik a minisztériumot, mi alapján határoznak arról, honnan, mennyit vesznek el?

 

Schiller Kata felvétele

– A keretszám, mely a Nemzeti Erőforrás Minisztériumra esik: 11 milliárd forint. Ehhez képest az elvonás csak egy kis tortaszelet. Visszamenőlegesen zárolni, elvonni összegeket, nem lehetséges. Ahol a támogatást már folyósították, kifizették, felhasználták, ott nem lehet szó zárolásról. Szerencsétlenül alakult a helyzet a hatos kategória, és általában az előadó-művészeti törvény alapján meghirdetett pályázati kör számára. Hozzáteszem, a pályázatot márciusban írták ki, ezt meg lehetett volna tenni januárban is, akkor hamarabb lefut. Akkor még nem voltam a kulturális kormányzat hivatalnoka, de olvasatomban ott valamiféle időhúzás zajlott. Ennek okairól lehetnek feltételezéseink, de ennek köszönhető a megkésett döntéshozatal. Közbejött a kormányalakítás, az ilyenkor szükséges átadás-átvételi folyamat…
Mégis sokan éppen az összeg „jelentéktelensége” miatt más folyamatokat sejtenek a háttérben. A szakma egyes szervezetei, képviselői kifogásolják az előadó-művészeti törvényben a függetlenek részére biztosított 10 százalékot, illetve az alternatív szféra ilyen módon történő támogatását. Tehát most is szó lehet időhúzásról…
– Nagyon sok feltételezés van, de ha ezek akárcsak részben igazak lennének, akkor nem ilyen fűnyíróelvszerű zárolás történik, akkor vélhetően egyéb szempontok, preferenciák érvényesültek volna. Nem ez történt. Minden esetben egységes mértékegységgel mért a döntéshozó, ezt nagyon fontosnak tartom, még akkor is, ha a kisebb támogatottól a zárolás jóval nagyobb áldozatot követel. Belátom, hogy a helyzet húsbavágó, de fontos azt is aláhúzni, hogy a miniszter úr döntése nem írta felül az Előadó-művészeti Tanács döntését, elfogadta a tanács által megfogalmazott javaslatot, a tanács által meghatározott arányokat, de abból generálisan 34 százalékot zárolt.
A 66 százalék kiutalásával kapcsolatban is felmerülnek kérdések. A VI. kategóriában regisztrálók között sok olyan szervezet van, amely nagyrészt vagy kizárólag ebből a forrásból gazdálkodik. 2010 augusztusa lévén, adósságaik az eget verdesik. Nem tudom, hogyan fognak nullás igazolásokat produkálni, ami az NKA utalásának előfeltétele. Gondoltak már arra, hogyan hidalható át mondjuk egy ilyen probléma?
– Arra törekszünk, hogy az államháztartásról szóló törvény előírásainak megfelelően az NKA igazgatósága minél előbb folyósítsa ezeket a támogatásokat. Ha bármiféle gond mutatkozik, megpróbálunk rá megoldást keresni. Bízom benne, hogy a támogatások kifizetésének egyetlen esetben sem lesz akadálya. Értem a problémát, de látni kell, hogy sajnos ilyen típusú gondokkal az országban nemcsak a független együttesek küzdenek, hanem a kultúra más területein működő szereplők is, és nemcsak a kultúra szereplői.
A nyilvánosságra hozatalt még szerződéskötés, bőséges adminisztráció követi. Hozzávetőlegesen mennyi időn belül juthatnak pénzhez a szervezetek? Gyorsítható a folyamat?
– Alapvetően az NKA igazgatóságán fog múlni. A mi kérésünk, hogy a jogszabályi előírásokat betartva, lehetőség szerint viszonylag gyorsan kifizesse a támogatások nem zárolt részét. De ez egy ügyintézési kérdés, és maga az ügyintézés az NKA igazgatóságán zajlik.
Meg tudja erősíteni, hogy az Előadó-művészeti törvény módosítása az őszi ülésszakon terítékre kerül?
– Igen, szerepel a tárca jogalkotási tervében, hogy a törvény módosítását előkészíti, és valóban abban bízunk, hogy az őszi ülésszakon napirendre kerül, és a törvényen szükséges módosításokat az Országgyűlés el tudja végezni.
Mit tart szükséges módosításnak a tárca?
– Nagyon sok javaslat érkezett eddig is, de szeretnénk, ha még érkeznének. Szőcs államtitkár úrnak az a kérése, hogy minél szélesebb körben gyűjtsük össze a javaslatokat, mert nem szerencsés, ha fejezetről fejezetre, szakaszról szakaszra külön-külön kezdik módosítani a törvényeket. Ha már a törvény módosul, célszerű minél szélesebb körű módosítást végrehajtani az igényeknek és a megfogalmazott véleményeknek megfelelően.
Mégis, mi a minisztérium elképzelése? Mit tartanának kívánatos módosításnak? Mi a céljuk a VI. kategóriával, a 10 százalékos keretösszeggel?
– A különböző javaslatokat és véleményeket ütköztetni kell. Nyitva van még a kérdés. Érkezhetnek hajmeresztő és egészen jó javaslatok is. Arra fogunk törekedni, hogy józan középúton maradjunk, mérlegeljünk, és lehetőség szerint a kultúra és a szféra érdekeinek megfelelő törvényjavaslat, módosítás szülessen majd.
Szakmai szervezetek szélesebb körével készülnek egyeztetni, vagy vannak prioritások, például a Magyar Teátrumi Társaság útmutatásai?
– Jó múltkorában azzal szembesültem, hogy nem vettem részt egy egyeztetésen. Nagyon prózai oka volt: elfelejtettek rá meghívni. Szívesen egyeztetek, részt veszek, meghallgatom a véleményeket, de ehhez szükséges egyfajta kapcsolatfelvétel. Magam is arra törekszem, hogy mindent elkövessek annak érdekében, hogy az illetékes szervezetekkel kapcsolatba kerüljek. Most még elsősorban tájékozódni szeretnék, meghallgatni a gondokat, problémákat, hogy aztán közösen megoldást tudjunk találni rá.
Van olyan félelem is a szakmában, hogy a jelenlegi kulturális kormányzatnak nem lesznek fontosak a független művészek, társulatok, inkább a vidéki teátrumok jobb helyzetére koncentrál majd.
– Az ilyesmiben nagyon sok előítéletet, előfeltevést érzek. A puding próbája az evés lesz. Majd meglátjuk egy-két év múlva, hogy ennek az új kulturális kormányzatnak vannak-e ilyen típusú preferenciái. Én ennek a kormánynak a hivatalnoka vagyok, és hivatalnokként nem érzek ilyen preferenciákat. Nyitottságot érzékelek a minisztérium felső vezetése és Szőcs Géza államtitkár úr részéről is, amellett, hogy mindig elhangzik: a gazdasági válságnak köszönhetően nagy bajban van az ország és a kulturális ágazat.
Nem szerencsétlen helyzet, hogy a kultúra éppen ilyen válságos időkben integrálódik egy olyan minisztériumba, ahol az oktatás mellett az egészségüggyel, a szociális- és munkaüggyel kerül egy kalap alá?
– Szerintem a jó munkának nem akadálya. Minden azon múlik, hogy az itt dolgozók mennyire érzik szívügyüknek az adott területet. Aki dolgozni akar, ilyen nagyságrendű minisztériumban is tud. Én érzem a lehetőségeket és adottságokat arra, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül színvonalasan tudjunk a kultúra érdekében tevékenykedni.

2010. augusztus 2.

Ha teheted, támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel vagy átutalással, hogy az 55 éves Színház folyóiratnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen.