SZMODIS JENŐ: A KONVERTITA

színmű két részben – DRÁMAMELLÉKLET
2014-10-16

„Ez veled a baj. Humanista vagy. A legveszedelmesebb fajtából. Mert ilyennek csak akkor szabad lenni, ha már mindenki az.”

A konvertita valós eseményeket dolgoz fel – írói fantáziával. Israel Zoller létező személy, 1940-44-ig Róma főrabbija volt, majd – 1945 februárjában – megkeresztelkedett, felvette a katolikus vallást. Egyszer megkérdezték miért hagyta ott a zsidó vallást, erre ő ezt felelte: „Nem hagytam ott semmit. A kereszténység a Zsinagóga beteljesedése. A Zsinagóga ígéret volt, és a kereszténység az ígéret beteljesedése. A Zsinagóga jelezte az utat a kereszténység számára: a kereszténység előfeltétele a Zsinagóga. Látják, egyik sem létezhet a másik nélkül. Az élő kereszténységre tértem meg.” (idézet a Wikipédiából)
Történelmi tapasztalat: ahol fasizmus van, ott veszélyben a zsidóság. A veszélyben a közösségek tagjai igyekeznek mindent megtenni a biztonságukért. Kapcsolatot építenek, tárgyalnak, esetleg kollaborálnak… Velük – a túlélés érdekében. Ahol fasizmus van, ott a világon mi és ők vannak. Ahol fasizmus van, létezik a kollaboráció is.
A történelmi parabola azt jelenti, hogy ma is hasonló folyamatok játszódnak le, mint a történelem megidézett szakaszában. A konvertita történelmi dráma. De vajon parabola-e?

Olvassunk bele a zsidó hitközségi elöljáró (Fabio) és a római főrabbi (Zoller) párbeszédébe:

FABIO: Kollaborációval vádolsz minket?
ZOLLER: Senkit nem ítélek el, aki az életéért küzd. Ha az életéért, akkor semmiképp. Főleg akkor, ha ezzel nem veszélyeztet másokat.
FABIO: De te nem erre gondolsz. Ügyletekről beszélsz.
ZOLLER: Ezek csak szavak. Ha tiszta a lelkiismereted, tudhatod jól. Csak azt mondom, egymásért vagyunk felelősek. Mi mindannyian.
[…]
ZOLLER: Nem bízol bennem?
FABIO: A Jézusról írott könyvednek nem sokan örültek Rómában.
ZOLLER: Az Il Nazareno! Már megint ez. Ismertétek, mikor idehívtatok.
FABIO: Ismertük.
ZOLLER: Talán még hasznosnak is tűnt a válságos időkben a Jézusról író rabbit meghívnotok.
FABIO: Ismertük, de nem szerettük. Jézus a régi írások szemszögéből! A sok prófétai utalás a Messiásra!
ZOLLER: Nincs benne semmi, amit hitünk elutasítana.
FABIO: Rosszabb. Pengeélen táncol. Veszélyes. Nem tudni hova vezet. Egy könyv, aminek nem írták meg az utolsó fejezetét.
ZOLLER: Megírtam. Olvastad is.
FABIO: Ott van, persze. Csak senki nem hiszi el, hogy az a vége. A gondolatnak abban sajátos íve van. Követeli a folytatást, amit elhallgattál.
ZOLLER: Nem hallgattam el semmit. Minden benne van.
FABIO: Benne van a hallgatásodban.
ZOLLER: Hogy ki hogyan gondolja tovább, az az ő felelőssége.
FABIO: Te sem gondolod komolyan. Premisszákat adni, aztán a következtetést az olvasóra bízni… A legaljasabb írói fogás.
[…]
FABIO: Ez veled a baj. Humanista vagy. A legveszedelmesebb fajtából. Mert ilyennek csak akkor szabad lenni, ha már mindenki az.
[…]
ZOLLER: Mi természetes ma? Száz- és ezerszám keresztelkedtek ki az elmúlt években. Ma tán több a konvertita zsidó Rómában, mint a hitében maradt.
[…]
FABIO: Nem igaz, hogy nem érted! Elhagysz minket, és ez szimbolikus…
ZOLLER: Amikor kellett, veletek voltam. A legnagyobb vész idején. Akkor aljasság lett volna bármit lépnem, ami eltávolít titeket tőlem.
FABIO: Te távolodsz, te hagyod el…
ZOLLER: Semmit sem hagyok el. Csak beteljesítem azt, ami számomra… Érted? A számomra…
FABIO: Nem rendes zsidó beszéd ez. Mi mindig a közösségben gondolkodunk. Az az első.
ZOLLER: Azért hallottam én külön alkukról is.

Szmodis Jenő jogász, jogfilozófus, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1993-ban. A hatályos jog, a jogelmélet és a történelemfilozófia tárgykörében több tanulmányt, illetve könyvet publikált magyar és idegen nyelven. Kutatásaiban a jog antropológiai, történeti és kulturális aspektusaival foglalkozik. Főbb munkái: A jog realitása – Az etruszk vallástól a posztmodern jogelméletekig (2005), Kultúra és sors (2007), A görögökről – Nietzsche és Spengler nyomán (2012), Multidiszciplináris jogi tanulmányok (2012) Wagner – Hatalom, vallás, pszichológia(2013). Színművei: Tiberius vendége (1991), Hétköznapi gyilkosok (2002), Őrültek szigete (2002), Utolsó felszólítás(2002), Leszámolás (2002), Palazzo Vendramin (2013), Premier (2014). Palazzo Vendramin című drámáját 2014-ben a VIII. DESZKA Fesztiválon felolvasták a Csokonai Nemzeti Színházban.

(Kutszegi Csaba)

A dráma megtalálható a „Drámák” menüpont alatt, és letölthető innen:
Szmodis Jenő: A konvertita (pdf)

 

Ha teheted, támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel vagy átutalással, hogy az 55 éves Színház folyóiratnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen.