Lázár Ervin meséje gyönyörű díszletekkel és bábokkal elevenedik meg a színpadon: a seprűn lovagló boszorkányoktól kezdve a gondozatlan táltos lovakon át a gonosz sárkányig itt mindenki szép.

„Olyan gyerek nincs, aki ne szeretné a Süsüt” – gondolta Anyukám és aggódva figyelte, ahogy kirohanok a szobából, akárhányszor berakják a videólejátszóba a híres egyfejű történetét. Kitartó szülőként Anyukám mindent megtett, hogy megkedveljem a báb műfaját, és azzal nyugtatta magát, hogy ha a televíziós bábfilmek nem is, akkor a bábszínház majd biztosan fel fogja kelteni az érdeklődésem – tévedett. A tökéletességet tükröző bábfigurák és a tanmese-szerű történetek pont ellenkezőleg hatottak rám. Ma már tudom – például a HUPS! Crew előadásainak köszönhetően –, hogy a bábszínház igenis lehet izgalmas.

Kuthy Ágnes klasszikus látványvilággal újította fel Lengyel Pál A legkisebb boszorkány című, hat éven felüli gyerekeknek szóló 2000-es rendezését a Budapest Bábszínházban. Lázár Ervin meséje gyönyörű díszletekkel és bábokkal elevenedik meg a színpadon: a seprűn lovagló boszorkányoktól kezdve a gondozatlan táltos lovakon át a gonosz sárkányig itt mindenki szép. Éppen ezért nem is érteni, hogy Király Kis Miklós, akinek csak az számít, hogy a leendő felesége szép legyen, miért pont Tündér Terciát szeretné feleségül venni. Ez a merev testbe zárt szépség és ez az életben nem tapasztalt tökéletesség zavart annyira gyerekként és most is: A legkisebb boszorkány, Lázár Ervin korántsem klasszikus meséje rengeteg lehetőséget kínál a kísérletezésre, mellyel azonban az előadás alkotói nem éltek, és inkább a biztos utat választották.

edv_0987_Az előadás tere öt szintre van osztva: Király Kis Miklós bejárja a Sárkány lakta alvilági sötétséget, a kopár boszorkányvidéket, a kalandokkal teli erdős utat, a (csillag)királyfik és királylányok birodalmát, és versenyt fut a gonosz Sárkánnyal az égen, mely végül a széllé változtatott legkisebb boszorkánynak, Amarillának lesz a birodalma. Az előadás dramaturgiája a gyerekek életkorát figyelembe véve lineáris szerkezetű, így könnyen követhető. A színészi játéknak is köszönhetően a gyerekek Amarillával tudnak a leginkább azonosulni: míg Marilla és Rilla, a másik két boszorkánytanonc idegesítően és természetellenesen csivitel, addig Spiegl Anna legkisebb boszorkánya természetes hangszínen beszél és életszerűen viselkedik.

Lázár Ervin meséje Ámi Lajos Király Kis Miklós nem lel az országban olyan szép nőt, akit elvegyen. Az újságból olvasta, hogy Tündér Tercia világszépasszonya is létezik a földön című történetének az átirata. Ámi Lajos (1886-1963) analfabéta mesélő volt, akiről az a hír járta, hogy hadiszolgálata alatt a tisztek esténként behívták magukhoz mesélni. Ámi Lajos történeteit Erdész Sándor mesegyűjtő jegyezte le, majd közülük néhányat Lázár Ervin dolgozott át. Annak ellenére, hogy Ámi Lajos történetei mesés elemekkel bírnak, alakjai hús-vér emberek. Emiatt rendkívül jó alapanyagként szolgáltak Lázár Ervinnek, akinek meséi sosem akarják a gyerekekkel elhitetni, hogy minden szép és jó, hogy a jó mindig elnyeri méltó jutalmát, a gonosz pedig a megérdemelt büntetését, és hogy a világ fekete-fehér. A gyerekekre életkortól függetlenül, gondolkodó emberekként tekint meséiben az író.

edv_1273_A legkisebb boszorkány című mesében a szokásostól eltérő szereplőkkel, mondhatni anti-hősökkel találkozhatunk: Miklósnál még nem hordott ostobább királyfit, Amarillánál pedig kedvesebb és szebb boszorkányt a hátán a Föld. Király Kis Miklós nem lát a szemétől, vagy legalábbis Tündérszép Tercia szépségétől, és miközben Terciát keresi, nem veszi észre, hogy a kis szeplős vakarcs (aki valójában ugyanolyan szép) hányszor menti meg szerelemből az életét. A királyfi csak akkor kezd el sejteni valamit, amikor már túl késő: Amarillát Anya-Banya addigra már széllé változtatja.

A legkisebb boszorkány életszagú meseként nélkülözi a hepiendet, miközben tele van humorral – például Réz táltos ironikusan megjegyzi, hogy egy nála sokkal nagyobb ló (Miklós) ül a hátán –, amin a szülők és a gyerekek egyaránt nevetnek. A történet mindkét korosztályt el tudja gondolkodtatni arról, hogy hogyan működik a világ és az emberi kapcsolatok, illetve arról, hogy bizony a valóságban „a jó tett helyébe jót várj” csak ritkán működik. Lázár Ervin meséje tehát tökéletes alapanyagul szolgál ahhoz, hogy a gyerekekkel megszerettessék a (báb)színházat, viszont érdemes bátran, kísérletező kedvvel hozzányúlni.

Fotók: Éder Vera

Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány

Dramaturg: Lázár Magda, Gimesi Dóra. Bábok, díszlet: Orosz Klaudia. Zene: Darvas Ferenc. Asszisztens: Bánky Eszter. Rendező: Lengyel Pál (felújítás: Kuthy Ágnes)

Szereplők: Kovács Marianna, Kovács Judit, Karádi Borbála, Spiegl Anna, Teszárek Csaba, Semjén Nóra, Beratin Gábor, Tatai Zsolt, Szolár Tibor, Radics Rita

Facebook Comments