Több mint tíz éve ismerem Hód Adriennt, rengetegszer láttam munka közben. Ha le kellene írnom, milyen a próbateremben, azt az elmélyült, megtartó figyelmet próbálnám megfogalmazni, ahogy a mozgást szemléli. Ezt a széles sávú befogadást gyakran kíséri egy praktikus mozzanat: Adrienn jegyzetel. Állandóan és folyamatosan rögzít, nemcsak a próbákon, de a megbeszéléseken, az ötleteléseken is, minden visszajelzésnél. Végtelen munkanaplót vezet (bár nem hiszem, hogy ő ezt így hívná), amelyben az éppen aktuális alkotói folyamat nyomai mellett a társulat működéséhez és a privát koreográfusi munkáihoz kapcsolódó minden esemény, feladat, kérdés, információ megjelenik – a maga sajátos módján. A füzetek nagyalakúak, a borítójuk visszafogott (általában fekete vagy pasztellszínű), az oldalak simák, nem kockásak, nem vonalasak. A napló kronologikusan halad, az összefüggő, több hónapos folyamatokat – ahogy az életben – beékelt workshopok, meetingek, kisebb projektek szakítják meg, ekkor jutnak szerephez a neonszínű (többnyire narancs, zöld és ciklámen) szövegkiemelők, hogy segítsék az összetartozó oldalak felfedezését.

Innen-onnan nekem is hozott már ajándékba Adrienn füzeteket, mivel dramaturgként én is jegyzetelek munka közben. Mégis merőben más kettőnk jegyzeteinek minősége és jelentősége. Az én füzeteim mindig kisalakúak, és még így is kevesebbet fogyasztok belőlük. Az aktuális füzet különböző régiói különböző projektekhez tartoznak, ha valaki az elejétől kezdene átlapozni egyet, értelmezhetetlen lenne számára mint egész. (Sokszor hátulról, fejjel lefelé indul egy másik munka, ezért jellemzően a középső oldalak telnek meg a legkésőbb; műfajok, projektek keverednek szimpla megjegyzendő dolgokkal stb.) Én leginkább kulcsszavakat, asszociációkat jegyzek fel, amelyek alapján később élőszóban vissza tudom idézni, amit mondani akarok, gyakorlatilag nincs bennük egész mondat. Adrienn viszont professzionális jegyzetelő. Saját munkanyelvén íveket, folyamatokat rögzít, nemcsak a szövegben, de vizuálisan az elrendezésben is, olyan kifejezőn, hogy a füzetek alapján hozzávetőlegesen rekonstruálni lehetne, mivel foglalkozott a társulat például egy öt évvel ezelőtti Grace-próbán.

A füzetekkel többször kapcsolatba kerültem, de sosem néztem át összefüggő részeket belőlük. Ezekbe szokta felírni Adrienn, amiket egy próbán mondok, ezekből idézi mások javaslatait, ezekből keresi vissza egy adott előadásrész korábbi verzióit, ezekbe skicceli fel a nézőtér és a lámpák lehetséges elrendezését, és ezekből számolja meg azt is, hogy hány próbán voltam vagy hányszor beszéltünk hosszabban a készülő darabról. Ez persze nem azt jelenti, hogy minderre egyébként ne emlékezne. Emlékszik rá, de le is van jegyezve. Ahogy haladunk a bemutató felé, egyre több minden kerül be a füzetekbe. A tartalmuk folyamatosan épül, mint egy párhuzamos konstrukció. Mintegy megragadásaként az egyébként efemer jelenségeknek, amelyek egy improvizációkból szövevényesen alakuló táncelőadás születését kísérik.

2021 februárjában a járványhelyzet miatt nézők nélkül mutattuk be a Hodworks legutóbbi darabját, az Ambert: „A darab hat táncosa (Garai Júlia, Molnár Csaba, Oláh Balázs, Rónai Attila, Simet Jessica és Varga Csaba) három párt alkot, akik egymáson kívül senki és semmi másra nem figyelnek, sőt, gyakran saját magukat is elveszítik partnerük mozdulataiban. A darab három szimultán társastánca a kifelé irányuló performatív szándékoktól teljesen mentes. A szenvedély, az intimitás és a vonzalom az emberi test univerzális gesztusain keresztül válik egyértelművé, háttérbe szorítva a verbalitást és az éber tudatosságot. Az érzékiséget absztrahálva, a személyes emberi tapasztalatokat levetkőzve mozogják végig zárt egységű táncaikat. A már-már ösztönös, esetleges vagy éppen irányított mozdulatsorok mögött a nézők mégis nagyfokú, tapasztalt figyelmet fedezhetnek fel: a táncosok a szenvedély esszenciájáig érnek el. A felszínen nem látható, végletekig megterhelő munkát végeznek a darab során, hogy tudatukat csakis partnerük jelenléte töltse ki. Az érintés kimeríthetetlenségével, a test emlékezetével dolgoznak. Normákat, szabályokat és elvárásokat levetkőzve egy olyan tudatállapotba kerülnek, amelyet egyértelműen maguknak és társuknak teremtenek meg, de mégis mindent felülíró erővel bírhat bárki számára, aki őket figyelheti.”^[1]

A Színház folyóirat kérésére az Amberhez tartozó, 2020. július 22-én induló és 2021. február 5-én végződő, több mint fél éves időszakot tekintettem át Adrienn füzeteiből, egy fehérből és egy feketéből, amelyeket ezekben a hónapokban vezetett. Mivel az előadást alig tizenkét ember látta, a kiragadott szemelvények és a hozzájuk fűzött kommentárok egy alkotói folyamat állomásait tudják megvilágítani az olvasó számára – azt, ahová az út vezetett, reméljük, személyesen fogja megtapasztalni.

*

A próbafolyamatokat sokszor megelőzi néhány orientáló beszélgetés különböző területek szakértőivel. Ezek legtöbbször nem konkrét indíttatásúak, inkább a társulat egy-egy téma iránti aktuális érdeklődése, nyitottsága vezérli őket. Az Amber esetében Miklósvölgyi Zsolt beszélt a kortárs filozófia tendenciáiról.

2020. július 22.
Miklósvölgyi Zsolt – kortárs filozófia
1. más ontológiák – technológiai átalakulás – mesterséges/organikus – nem minden az emberről szól – nem minden felénk mutat 2. animizmus – minden dolognak van lelkesültsége – aktivitása van mindennek – az ember nem a teremtő csíra – új szerződést kell kötni a természettel – INTIMITÁS – közelség, bensőségesség – ezt keresi az ember az emberben 3. anyagokról máshogy gondolkodni – az anyagnak van intelligenciája, képessé teszi speciális létezésre – a természet is technológia – nem éles a határ – új materializmuselméletek – design filozófia – bolygóméretű projektben vagyunk benne 4. ETIKA – a dolgoknak legyen joga – mi a közös cél? – a táncost meg kell kérdezni: mi oké? mi nem? – limitation – long process

A táncosok érdeklődése – mind szakmai, mind privát értelemben – tereli a munka alakulását. Élethelyzetek, jelenségek, performatív kísérletek és táncstílusok kerülnek be a közös térbe.

IMPRÓ IRÁNYOK
Csaba – intim helyzetek / erotika / erőviszony / ÉRINTKEZÉSEK / primer érzet
kizomba^[2] / bachata^[3] – konkrétan analizálva
Ábris – zene adja alá az alapot – beat – kellemes – rákapcsolódnak
lassúzni, felkérni egymást – házibuli – nem ismerjük egymást – valamilyen intencióval felkérek valakit – férfi-nő, nő-nő, férfi-férfi – intim kapcsolatot létrehozni – mi az intim?

A próbafolyamat első szakaszában sem a párok száma, sem az összetétele nem volt rögzítve. Ebben a szakaszban olyan táncosok is részt vettek a próbákon, akik a folyamat második felében és az előadásban nem. A tematikák feltérképezése után itt már a fizikalitáson és a hosszú mozgásimprovizációkon volt a fókusz. Az alkatok és a különböző párok különböző mozgásirányokat és minőségeket kínáltak fel.

2020. szeptember 4.
Ábris, Hód, Rónai, V. Csaba, Garai, Kancsó, Balázs, Máté, Jessica
IMPRÓ
SOLO – gerincfigyelem – légzéssel összekötve – miniatűr ritmizálás – repetíció + variáció irányokban – finoman vezetett társ – dinamika idővel
0. perc légző gerinc – töltött energia – csukott szem/civil szem/állapot szem
11. perc Jessica: állapot dominál a lassan átépített gerinccsigolya dolgokból – Attila: mozgás dominál – érzékelés – átélés – megadás – Jessi: extrém törzs is lassan
38. perc drog – eufória – tudományosan mit zár ki?
45. perc pumpa/bit
60. perc pumpa/bit PÁRKAPCSOLÓDÁS
65. perc pumpa szív
keresni befelé menni ZOOM IN
Zene: house alap

Október közepén az egyik bejegyzés már nemcsak a próba eseményeit rögzíti, de a felhalmozódó nyersanyag továbbformálásának lehetséges koreográfiai fókuszait, irányait is. A jegyzet egy telefonbeszélgetés alapján készült Csucsu (Molnár Csaba) és Adrienn között.

2020. október 18.
összeszedni taskeket, mik voltak eddig – érintés feladat – nézés – hő – kemény/puha – közeledik egymáshoz – párok térbeli elhelyezkedése – félő, hogy túl koreografikus – pozíciók – a másik teste a gravitációs mező – közelség (nem tágít abból a mezsgyéből) – a közelében keres valamit nagyon – ott van a feszültsége az egésznek 

Három nappal később kerül sor az első „RUN”-ra, vagyis egy struktúra, egy folyamat kipróbálására megszakítás nélkül. Ekkorra már kialakultak a párok: Jessica és Attila, M. Csaba és V. Csaba, Juli és Balázs. A RUN nyolcvannyolc perc hosszú, három oldalnyi jegyzet tartozik hozzá, amelyek három-négy perces bontásban követik a történéseket.

Október 22. és 27. között szünet van. Ekkor a füzet bejegyzései szerint Adrienn a szeptember elején felvett próbavideókat nézi vissza és kommentálja.

Október 27-én újabb, ekkor hetvennyolc perces RUN. Ez az első próba, amin én is ott vagyok, a RUN után feedbackelek. Elsősorban a darab kezdéséről, a párok kialakulásáról, a térelrendezésről és a nézők pozíciójáról beszélünk.

2020. október 27.
Ármin feedback
installáció-tér – a nézők nem ülnek? – el van döntve előre, hogy ki kivel találkozik? – meg van a döntés mutatva? – játék? – az első blokk hosszabb az ideálisnál – hosszabb is szokott lenni – vendégekkel kipróbálni! – közönséggel operálni

A november 19-i RUN után esik szó először a világításról, a vizuális tervekről. Referenciaként Ábris Ólafur Elíasson fényinstallációit mutatja meg.

A fekete füzet november 24-ével kezdődik. Az elején hat letisztult írásképű, könnyen olvasható oldal vezeti fel a további munkát. Az első oldal a koreográfiai anyag eddigre kialakuló elemeit és minőségeit listázza, majd „INTIM EMLÉKEK” címszó alatt az Amber egyik fő témájához, a bensőségesség érzetéhez kapcsolódó emlékfoszlányok gyűjtését olvashatjuk.

2020. november 24.
ORGANIKUS – SZIMMETRIKUS, FORMAI VÁLTÁS – LASSÚ folyékony – random tempó, ritmus/ritmizált pumpa, repetitív bit – EGÉSZ TEST/TESTRÉSZLET VESZ RÉSZT – TART/ENGED, KEMÉNY/LÁGY – TÁJKÉP 3 PÁR – hangingout [egy minőségbe érkezés] – LINEUP: HAGYNI AZ IDEJÉT ANNYI AMENNYI PILLANATBAN LEVÉS AZON BELÜL ENGEDNI DINAMIKAI VÁLTÁSOKAT – free impró RUN – engedni, hogy menjen a két test – mit ír a két test – ELVÁLÁS/ELENGEDÉS KVALITÁSA, MEGDOLGOZNI, MEGFORMÁLNI – RÁSÖTÉTEDÉS – a fény saját természet, nem foglalkozik azzal, hogy a néző hol van – SIMOGATÁSRA fókuszálni – PUZZLEWORK: 1. TESTRÉSZVÁLASZTÁS 2. AKTIVITÁS – EGYIK/MÁSIK (szerepcsere) 3. ERŐHASZNÁLAT – SZEM/NYIT/ZÁR/BEFELÉ/KIFELÉ – HANG BEHATÁS, A TESTRE HAT – ÁBRIS: RÉS MINDIG VAN, NEM ÉRNEK ÖSSZE

INTIM EMLÉKEK
hajat fésülni, anyukám puszija este, titkot elmondani/meghallgatni – Tisza-parton meztelen erdő bogarak – India meleg szél tetőtér – 1 tekintet, ismeretlen/ismert – más ruhájának a hordása – sírni valaki előtt/más sír előttem – megetetni megetetve lenni – nézek valakit munka közben – szembenézés, kéz-kéz, homlok-homlok, törökfürdő, szauna, apuka mellkasán – hajnal, napkelte, számokat írunk egymás hátára balettóra közben – rajtakapni valakit valamin – feladni valamit, és azt vállalni a másik előtt, elfogadni a plátói szerelmet, Vasi elvitt minket a szüleihez Karcagra, Tünet-workshop, gyerekszoba bemutatása, mindketten tudjátok az igazságot, de nem mondjátok el – szemezni valakivel utazás közben, levetkőzés előadás után

A decemberi és januári időszak RUN-ok egymásutánjával telik, részletes jegyzetelésekkel. A darab folyamatosan és organikusan alakul, változnak a csúcspontjai, a szakaszok és az egész hossza, a három pár saját dinamikája és összehangolása. Nem világos sokszor, hogy mi mikor és mitől működik vagy nem működik, ezeknek a kérdéseknek a felfedése zajlik, miközben lassan szilárdul a forma. „Külső szemek” csatlakoznak a próbákhoz: Czirák Ádám, Vadas Zsófia Tamara, Vass Imre, Márcio Canabarro, Jenna Jalonen, Ster Ádám.

2021. január 1.
CZIRÁK + HÓD
eleje hang – csend? – kutyaugatás hallatszik a Trafó mellett – zavar elengedése – patetikus az elején a séta – vigyázni, hogy egyszerű maradjon – le kell függönyözni a nézőteret – megnézni, hogy mekkora a tér! – eleje hosszú volt – meztelenséget kipróbálni – a légzés közös tempója – térbe kimenni kisodródni – csak a bachata után indulni

Január végétől, ahogy közeledik a bemutató, a RUN-ok jegyzetei egyre képletszerűbbek lesznek. Számok, nyilak, ábrák jelennek meg – a komponálás, a térbeli és időbeli szerkesztés nyomai. A verbális információ szűkül, a meglévő struktúrát egy-két lejegyzett szóval és az adott részhez tartozó timecode-dal is le lehet már írni.

Az utolsó RUN, a nézők nélküli bemutató is korrekten végigjegyzetelve, de a félszavak már elférnek egy oldalon. Egy-két dolog mellé még kérdőjel kerül, az ajtók nyitása, a nézők beengedése, a fény, a hang indításának ideje nehezen modellezhető. A klasszikus helyzet azért nézők hiányában is előáll: az egy nappal korábbi főpróba sokkal jobban működik, mint a bemutató. Az előadás hossza nyolcvankilenc perc.

2021. február 5.
Trafó, premier, zárt ajtók mögött ♥ ♥

^[1] http://hodworks.hu/amber/
^[2] A kizomba zene és tánc az 1970-es években indult el Angolából és a Zöld-foki-szigetekről. A szó maga bulit, táncos mulatságot jelent. A tánc vezetéstechnikája az argentin tangót idézi, sokan „afrikai tangónak” is nevezik. Különleges intimitását az adja, hogy a párok mellkasa összesimul, a fejüket is összeérintik, és sok esetben a férfi a combjával is vezeti a nő lépéseit, de lehet kontaktus nélkül is táncolni. Mivel a tartás jobbára zárt, nem enged sok teret az egyéni stíluselemek kibontakozásának. A kizomba összeköti a két táncost, akik nem kifelé, a közönségnek, hanem inkább befelé, egymásnak, egymással összhangban táncolnak. Vannak partnerek, akik akár ez egész tánc alatt nem jutnak túl az egyszerű alaplépéseken, mert nem alakul ki közöttük megfelelő kapcsolat és bizalom. Kizomba közben gyakran láthatunk csukott szemmel, teljesen egymásba merülten táncoló párokat.
^[3] A bachata egy karib eredetű, a salsánál lágyabb hangzású, melankolikus hangulatú latin zenei és táncstílus. A tánc alapja három lépés egy kubai csípőmozdulattal, amit a negyedik ütemnél egy „csípődobás” követ. A térd némileg hajlított, így a táncos könnyebben tudja ringatni a csípőjét. A csípőmozgás nagyon fontos, mert elmaradhatatlan része a stílus érzéki karakterológiájának. A felsőtest mozgása kevésbé hangsúlyos.