A 2008-AS ÉV (XLI. ÉVFOLYAM) TARTALOMJEGYZÉKE A 2008-ban nyomtatásban megjelent cikkeink jegyzéke • A Színikritikusok Díja 2007/2008 10/2 CIKK, TANULMÁNY, ESSZÉ ANGER ZSOLT • Aládúcolt függőkert 6/2 BÁLINT ANDRÁS • Haladók és maradók 4/2 • Csajkovszkij Anyeginje és Sztanyiszlavszkij 9/6 • Dialógus a monológról és a monodrámáról 1/27 Tompa Andrea és Alina Nelega beszélgetése GÁSPÁR MÁTÉ • Hol tartunk? 3/2 A készülő színházi törvényről HATHÁZI ANDRÁS • […]
Boros Kinga: A név kötelez A bukaresti Nemzeti Színházfesztivál „Bezzeg” – mutat Budapest kelet felé (miközben Bukarest visszamutogat, a Katona József Színházra), mert úgy tartja, ott kreatívabbak a rendezők, engedelmesebbek a színészek, felvilágosultabbak a nézők, és nagyvonalúbbak a támogatók.
Karácsonyi Zsolt: Hosszútávfutás a kör peremén A kolozsvári Uniószínházi Fesztiválról Az Európai Színházi Unió tizenhetedik fesztiváljának kolozsvári fele nyugodtan és méltóságteljesen zajlott a kiszabott bő másfél hónap során (az első fele több héten át volt látható Bukarestben, a Bulandra Színház szervezésében).
Trencsényi Katalin: Kánon kilenc hangra A Lepage-maratonról Hogyan lehet egy kilencórás darabot végigjátszani? Fogalmam sincs.
Takács Gábor: Padlóváza a színpadon Díjazott tanulmány a magyarországi színházi nevelési programokról A színházi nevelési programok helyzete hazánkban hasonlít ahhoz a színpadi padlóvázához, amelyet a kellékesek díszletnek, a díszletezők viszont kelléknek látnak.
Molnár Zsófia: Hallgat a mély A Comédie-Française vendégjátékáról A Comédie-Française működési struktúráját tekintve egyedülálló színház Franciaországban, talán nevezhetjük a francia Nemzetinek.
Maul Ágnes: Abszurd és abszurdum A kopasz énekesnőről és a Különóráról Születése után kilencvenkilenc évvel két budapesti színház is úgy gondolta, hogy érdemes újból színpadra vinni az állítólag megrögzött színházutáló drámaíró kiábrándult gondolatait a modern emberről és önmagából kifordult világáról.
Tompa Andrea: Kékszem meg a szakma A rombolni nem színházat építeni szívesen előadásáról A Katona Notóriusok című dokumentumszínházának legújabb darabja, a rombolni nem színházat építeni szívesen című az első, amely kortárs témával foglalkozik…
Herczog Noémi: Valóságos fikció, avagy színház az eltűnt idő nyomában Magyarországon bemutatott dokumentumjátékokról A Notóriusok, a Nyugat-estek és a Fisherman’s Friends nevezhetők dokumentumdrámának, melyben hiteles dokumentumok montázsából fikció, jól működő színház-alapanyag születik.
Ugrai István: „Mily szerető és nyíltszívű a magyar” Az állhatatlanról Csizmadia keze alatt Márton történelmi drámája nem hangzatos tanmesévé, kétes hitelességű aktuálpolitikai röpirattá, hanem valódi szellemi krimivé vált, amely természetesen nem mentes az áthallástól sem…
Sz. Deme László: Vodka-Kremllel halni meg A Hű, de messze van Petuski! előadásáról Derekasan öntözni a reménytelenséget gyömbéres, meg korianderes, meg az ég tudja, miféle vodkával: hamisítatlan orosz hangulat.
