Napról napra

kritika
interjú
kerekasztal
háttér
hangosító
távbeszélő
világosító
dráma
extra

2009. január

TARTALOMJEGYZÉK

Szántó Gábor András: Zeneértők előnyben

A harmincas évek Gorkij-színdarabjairól

D. Gorbov, a húszas évek jeles kritikusa már 1928-ban figyelmeztetett arra, hogy Gorkijt nem lehet a modernizmus – így a szimbolizmus – hatásaitól elkülönítve tárgyalni

Urbán Balázs: Mocsaras tájak

A Barbárokról

Mintha valami reménytelenül mocsaras tájon akarna megépülni a vasút, s a mocsár itt természetesen metaforikusan értendő.

Kolozsi László: Nem bűnös

A Vassza Zseleznova és A kivétel és a szabály előadásáról

Számtalan tanulsággal szolgál Zsótér Sándor két rendezése, de akárhogy is nézzük, e darabok a polgári társadalom halálát éneklik meg.

Szántó Judit: Ismét felzendülnek a klasszikusok

Az Oresztészről

A vicc az, hogy Euripidész fantasztikus tragédiájában minden benne van, amit Alföldi Róbert mint rendező beleolvas és kibont.

Sz. Deme László: Így jár a világ

A Kétezerhetvenhétről

Bond minden helyzete fikció, még sincs bennük semmi sci-fibe illően rendkívüli vagy elképzelhetetlen: a világvégjáték ördögien emberre szabott.

Tarján Tamás: Kihangosítás

A II. Richárdról

Az egymással torzsalkodó és csatázó, diskuráló és szövetkező, kibabráló és haláltáncot járó felek históriai anyagon láttatott, de jelen érvényességű parabolája túl sok újdonságot nem tartogat.

Tompa Andrea: Túl kegyes halál

A Fekete angyalról

Meggyőződésem, hogy egy dokumentarista dráma – bármilyen személyiségjogi kérdéseket vet is fel, és természetesen sokkal nehezebb kutatói terepmunkát igényel – közelebb hozta volna a nézőhöz a valóságot.

Nyulassy Attila – Ugrai István: Képfolyam-kurzus

A Woyzeckről

Claudio Collovà Woyzeckje a töredékességével az interpretáló művésznek nagyfokú szabadságot biztosító Büchner-mű atmoszféráját próbálja közvetíteni, ám csak részleges sikerrel.

Selmeczi Bea: Végszínhely

A Zsákutcáról

Miről beszélgethet egy fiú és egy lány a világvége után?!

Halász Glória: Álarcosbál

A Vörös Pimpernel szolnoki előadásáról

Az előadást Molnár László tehát kitalálta ugyan, de kissé alulrendezte.

Péteri Lóránt: Fidelióm, Fideliód, Fideliója

A Fidelióról

Úgy tűnik, Kovalik a Fidelio megrendezhetetlenségének gondolatából szülte meg ötletgazdag, a befogadói agyat izgalmasan felpiszkáló és mozgásban tartó rendezését.

  • 1
  • 2
Button with Link

Állj be a Színház mögé, támogasd a független szaksajtót!

támogatás

Címkefelhő

Alföldi Róbert Bertolt Brecht beszélgetés Budapest Bábszínház bábszínház Csehov Debreceni Csokonai Színház dráma fesztivál hangosító Horváth Csaba háttér interjú Jurányi Ház k2 Katona József Színház Kolozsvári Állami Magyar Színház kritika könyv Magyar Állami Operaház Miskolci Nemzeti Színház Mohácsi János MU Színház Máté Gábor Nemzeti Színház online színház opera Orlai Produkció Pintér Béla POSZT Radnóti Miklós Színház Schilling Árpád Shakespeare Stúdió K Szkéné Színház Szombathelyi Weöres Sándor Színház SZÍNHÁZ folyóirat Trafó tánc Vidnyánszky Attila Vígszínház Zsótér Sándor Átrium Örkény István Színház Örkény Színház

Copyright © 2025

| Impresszum

| Adatvédelmi és adatkezelési nyilatkozat

Kedves Látogató! Ez az oldal sütiket használ. Bővebb információkat az Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató oldalon talál.