Voltaképpen tömörített fájlok Beszélgetés a Jeremiásról és más Térey-drámákról A Térey-darabokat a magyar színház valahogy nem tudja igazán jól olvasni és talán majd ennek okáról is beszélünk.
Miklós Melánia: Mihez képest? Miklós Melánia a Jeremiás, avagy Isten hidege előadásáról Hogy a siker az önmagába kódolt lehetőségekhez képest mégis csak hetven százalékos, az talán éppen a rendező szöveg iránti túlzott tiszteletének köszönhető.
Szántó Judit: A százfelé szakadt húr Szántó Judit a Cigányokról Miféle képzelt vagy valóságos idillt akar cáfolni az előadás?
Rádai Andrea: „…ami a leghosszabb, az a legérdekesebb…” Rádai Andrea A selyemcipőről …úgy hisznek a szerelem és a szeretett lény létezésében, mint Istenben, azaz a fizikai értelemben vett találkozás nélkül.
Sztrókay András: Hatoskategória-humor Sztrókay András a Törmelékekről … majd’ minden jelenet a művészet relativitása és értelmezése körül forog.
Herczog Noémi: Magyar pszicho Herczog Noémi a Kalocsáról A bájos mesejáték végül a hullaházban ér véget: Lili halott, eleve az; ki előbb, ki utóbb kezdhet gyanakodni (e sorok írója csak utóbb).
Kovács Dezső: A nő mint olyan Kovács Dezső A feleségem történetéről A tematikus évadjával új szakaszt kezdő Magyar Színház előadása hangulatos és érzelmes, romantikába hajló, s legjobb pillanataiban némi feszültséget is felvillantó.
Sz. Deme László: Korom a kémény nélküli városban Sz. Deme László a Főfőnökről Anger Zsolt rendezése – mint eddigi munkáiban is – a színészek felszabadult játékára alapoz.
Kovács Bálint: Függöny mögül Kovács Bálint a Nóráról … Merő rendezőként szinte egyáltalán nem látható.
Stuber Andrea: A falvédő titka Stuber Andrea Az aranykulcsról A Stúdió „K” Az aranykulcs-előadása voltaképp egy szolid, halk szerelmes vallomás a színházhoz.
Jászay Tamás: Vérbő tragédia Jászay Tamás a Kár, hogy kurva előadásáról Mert a literszám ömlő vér mintha csak az ábrázolt éra természetes velejárója lenne: a cizellált korrajzot látva kénytelen vagyok elfogadni, hogy itt és most ilyen a normális ügymenet.
