Ami ekkor/itt jelent meg: 2010. február, Folyóirat

2010. február

TARTALOMJEGYZÉK

Spiró György: Major elvtárs

A regény megjelenése után mindenki felfedezte, hogy a főszereplő Bogusławski maga Major.

Thuróczy Katalin: Térbosszantó

Sokan próbálták megfejteni Major jellemét életében is, halála után, mikor már nem tiltakozhatott, még többen.

Gajdó Tamás: Együtt élt a színházzal

A fiatalok sokat vitatkoznak a „művészetekről”, amelyekről biztosan van valami lila gőzös, esetleg „forradalmi” elképzelésük.

Gajdó Tamás: Együtt élt a színházzal

Gajdó Tamás a száz éve született Magyar Bálintról

Bebizonyította, hogy nemcsak anekdotákkal és pontatlan emlékezésekkel lehet beszámolni egy színház múltjáról: értékes és elmélyült munkák születhetnek a források felhasználásával, a kritikák újraolvasásával.

Magyar Bálint: Ötven év színház

Visszaemlékezéseimet azok számára írom, akiket a magyar színészet egy eddig csak részben feltárt, így még mindig hiedelemnek kitett korszaka érdekel, a harmincas, negyvenes, ötvenes évek világa.

Radnóti Zsuzsa: Apokalipszis holnap

A színművek nagy része azonban – és ez még néhány Spiró-textusról is elmondható – jelenkori és társadalomkritikai szemlélete ellenére alig vagy egyáltalán nem mutatja fel azt a specifikus és konkrét történeti időt, pontosabban politikai aurát, amelyben játszódik.

Tompa Andrea: Ahány ház, annyi történelem

Történelmi előadás – nem azért, mert történelemről szól, a közelmúltról, hanem mert megtör valamit: hallgatást, tabut, félelmeket, kultúrákba zárkózást.

Tompa Andrea: Úgy döntöttem, független leszek

Nem akartam olyan előadást csinálni, ahol mindenki „barát”, és nem akartam az éleket lecsiszolni. Mindenkiben vannak előítéletek, és ez normális.

Ugrai István: Az ember a fővárosból

Ugrai István A revizorról

Az előadás aktualitását a Gogol művében megírt kettősség tökéletesen biztosítja, ezért semmi egyéb konkrétumot nem is pakolnak a produkcióba, hiszen nem nehéz elképzelnünk, hogy ez az eset bárhol és bármikor megtörténhet.