Napról napra

KORTÁRSUNK, CSEHOV Karsai György: Komikus elemek a tragikum szolgálatában Három növér, Nemzeti Thomas Irmer: Csehov és a groteszk játékmód Frank Castorf Három nővéréről Szántó Judit: Almák az almáriumban Ványa bácsi (Vígszínház) ÚJ NÉZŐ SZÍNHÁZ Nyulassy Attila – Ugrai István – Zsedényi Balázs: Színház használatra Az Új Néző Társulat színházi projektjéről KRITIKAI TÜKÖR Tompa Andrea: Paródia […]

A Prozorov-ház kifosztott, üres tér (mintegy illusztrációul Peter Brook örök érvényű színházelméletéhez)…

Az est ekképpen Heiner Müllertől kölcsönzi a maga tézisét: „A sztálini perverzitás azon alapult, hogy Marx és Engels kizárta a forradalmi mozgalomból a lumpenproletariátust.”

A Nemzetiben Csehovot és Csehovban magunkat ismerhetjük meg; a Vígszínházban az adott Csehov-dráma történetét, a szereplők jellemét és konfigurációját.

Az Új Néző Társulat megtölti tartalommal azt a közhelyszámba menő kijelentést, miszerint „a színház a közösségért” van…

Arisztophanész Béke című komédiájából a Bárka Színházban egy Igazság című átirat-torzszülött keletkezett, és nem mai magyar dráma.

Mladenović koncepciójának kiindulópontja az, hogy az ember eleve jó, de élete során megromlik.

Vajon vette-e a fáradságot a jelenlegi helyzetben egyetlen döntéshozó is, hogy rátekintsen legalább az alternatívok szemléjére?

Nagyjából az előadás első harmadában változatosságukban is tipikus női élettörténeteket látunk.

Boito művével (a Berliozéhoz hasonlóan) az a legnagyobb probléma, hogy hőseinek sorsa nehezen követhető.

A Madách Színház sallangmentes és elegánsan profi előadása úgy ugorja meg a világszínvonalat, hogy közben az emberi hang sem vész el.

Ahogy a főhősnőt alakító színésznőkből, a rendezésből is tulajdonképpen a bátorság hiányzik.