A színre állítók feltehetően egy úgynevezett mesét akartak színre vinni egy úgynevezett családi előadás keretei között.
Ugrai István – Zsedényi Balázs: És a happy enddel mi legyen?
A komáromi Lumpokról és az egri Prolikról
Az egri és a komáromi társulat ugyanarra a következtetésre jutott: ez a történet nem végződhet hepienddel, a Csiky által megírt befejezés nem játszható.
A játék különben egyenetlen, stilárisan összehangolatlan, de ez nem csökkenti az előadás élvezeti értékét.
Garaczi drámai nyelve mindig is jól működik a színpadon.
Nem szerepjátszás történik, hanem szerepfelvétel és -letétel, majd egy másik szerep felvétele, és újra letétele.
Ilyenformán a ház – azaz a könyvhalmok – darab végi összedőlése remekül egybecseng a drámában megbújó, már említett leszámolással a régi korok irodalmával.
Az előadás folyton lehánt mindent, ami nem feltétlenül szükséges – hogy eközben behordhassa az újabb lehántanivalókat.
Purcărete úgy rendezte át Debrecenben Prokofjev A tüzes angyalát, hogy Mefisztót tette meg főhőssé…
Bodolay Géza nemcsak leporolta, alaposan át is dolgozta a szöveget – úgy tűnik, sikerrel.
