Az előadás elsődleges tere egy kórház vagy rendelőintézet várója számtalan valóságos és virtuális nyílással, kijárattal – az orvosi és nővérszobáktól, recepciótól a hullakamráig és a kávéautomatáig.
…a zene nem teremt egy, a verbális megnyilatkozásokat magába foglaló univerzális világot, hanem idegen testként szólal meg.
Korosztályok ütköztetése, hogyan ért szót egymással tanár és diák, ez az egyik probléma, ami az ifjúsági színházat mindenkor foglalkoztatja…
Mintha mástól várnánk a defibrillálást, magyarországi darabokat játszunk, és próbáljuk ôket a magunkévá gyúrni.
2010-ben összekeveredett minden. Szerencsésebb körülmények között ez az év lehetett volna az Em. tv. finanszírozási rendszerének bemutatkozása, az első alkalom, amikor a regisztráció és a besorolás következményeit forintosítani lehetett.
Ha a Thália Színházba szervezett esemény nem tölti is be az egységes szempont szerinti válogatást feltételező „szemle” szerepét, az egyes előadások mégiscsak szépen rímelnek egymásra…
Szerintem több ponton újragondolandó a színházi struktúra.
Nagyon boldog színész vagyok. Talán én vagyok mostanában a legboldogabb azok közül, akiket ismerek. Meg is fogadtam, hogy belemondom ebbe az interjúba, hogy jól érzem magam, mint Gábor Miklós Kecskeméten.
Sajnos igazak a jóslatok, amelyek Seregi halálával a magyar balettművészet gyors, biztos és teljes arculatvesztését prognosztizálják.
Hód Adrienn megkapta a Lábán-díjat, majd eszköztára a vetkőzéssel bővült. Bár jóval többre értékelem az esszenciát, ez az újabb dekonstrukció sem málnaszörp.