TARTALOMJEGYZÉK
Sokszor sem édesanyám, sem a bátyám nem értette, hogy mit akarok, hogyan viselkedem, mert ismeretlen volt számukra az, ahogy sok mindenről gondolkodtam, s őszinte voltam, ordítottam és toporzékoltam.
Szakmai és népszerű lapot képzelek, ebben a sorrendben. Tudom, sok a teendő, hogy ez teljesüljön.
Az alábbi szavazatokból minden kiderül arról, hogy a kritikusok az előző évadban kit-mit találtak díjazandónak, elismerendőnek vagy okvetlenül említendőnek. Úgy tartjuk, minden számít.
Épp ezért, amikor némelyik hazai kritika a Bakfitty hibájaként rója fel az aránytévesztést, a verbális poénok áradatát vagy épp az alapszöveg fellazulását, mintha az előadás játéknyelvi sajátosságait figyelmen kívül hagyva, elsősorban saját (implicit) elvárásait kérné csak számon a produkción.
Emőke és Tamás színháza – kortárs hipervalóságosság
Dollár Papa Gyermekei: Családtrilógia – Szerelem; Otthon; Gyermek
Ez a közelség, a természetesség illúziója teszi, hogy mintha nem is darabokat néznénk, hanem a valóságot.
Rádai Andrea: Kissé megkopaszodott
Gerome Ragni – James Rado – Galt MacDermot: Hair - Orlai Produkció
Van, ami döccen, és van, ami szárnyal – Mohácsinak Mohácsi áll jól.
Ami a Tévedések vígjátéka féligformán megzenésített szegedi bemutatójának mérlegét illeti, a végeredmény döntetlen: a rendező gondolt is meg nem is.
Adorjáni Panna: Szélsőségesen új világ
Adorjáni Panna a FÜGE és a Mentőcsónak produkciójáról, az Újvilágról
Az Újvilág erénye, hogy mind a szélsőjobboldali radikalizmus, mind a baloldali szellemiségű liberalizmus ellentmondásait komplex és felkavaró módon mutatja meg.
Kísérletet teszünk arra, hogy megszólítsuk a színházi szakma és a kultúraszervezés képviselőit, határon innen és túl, kőszínházban és független színházakban, alkotókat, művészeti vezetőket, kritikusokat, hogy megtudjuk, mit gondolnak és javasolnak.
