TARTALOMJEGYZÉK
Minden kimondott szavuk ugyanarról szól. Minden beléjük van rajzolva már, olyan mélyen, mint egy beforratlan seb.
A Szociopoly legerősebben dokumentarista eleme a nézőtér homályából előlépő közönség.
…minden karakterben, helyzetben ott vagyok én is, beleírom magamat, ami egyébként nem is olyan könnyű feladat, már ez is a valóságból való kiindulást jelenti.
SZÍNPAD: Bárhol lehetséges. – TÁRSULAT: Akkora, mint a világ népessége. Hétmilliárd potenciális tag. Növekvő tendencia.
Adott tehát a két társulatvezető-rendező. Egy hirtelen ötlettől vezérelve felhívják telefonon Worrallt, és megkérik, mesélje el részletesen élete történetét, ezt rögzítik.
A társadalmi hierarchiák bonyolult, de kiszámítható rendszerében betájolom magam, és ahol vagyok, onnan láthatom, hogy még mindig van sokkal lejjebb.
Ez a feldolgozás az első, de bizonyosan nem az utolsó: Gyarmati Fanni Naplójából lesz majd film és sok-sok színpadi adaptáció. Pedig csöppet sem drámai mű. Hanem egy napló.
…ha előfordulnak ilyen tragikus történetek, ha létezik igazságtalanság az igazságszolgáltatásban, erről – akár színházban is – beszélni kell.
Az előadás tobzódó folyamából gyöngyként bukkan ki néhány egyszerű, letisztult pillanat, melyek az amúgy stilizált típusokat megjelenítő szereplők emberi arcát mutatják.