Napról napra

Bugnár Szidónia (1995) PhD hallgató, bábszínész, rádiós szerkesztő, Marosvásárhelyen él Csáki Judit (1953) kritikus, Budapesten él Gáspár Ildikó (1975) színházi rendező, Budapesten él Hajnal Márton (1990) kritikus, Budapesten él Könczei Csilla (1963) egyetemi docens, antropológus, Kolozsváron él Modreanu, Cristina (1974) színikritikus, kutató és kurátor, Bukarestben él Nánay Fanni (1972) kulturális manager, színházi újságíró, Budapesten él […]

Nem tudom, van-e egyáltalán ezeknek a soroknak olyan olvasója, akinek be kellene mutatni Radnóti Zsuzsát. Úgy értem: olyasvalaki, akinek ne lenne fogalma Radnóti Zsuzsa lenyűgözően sokoldalú, fontos, összetett munkájáról, amelynek egyfelől számos jelentékeny dráma megszületését és színre kerülését, illetve nem egy kiváló prózaíró alkalmi vagy huzamosabb idejű drámaíróvá transzformálódását köszönhetjük, másfelől olyan elméleti munkákat, amelyek […]

Nem tudom, hogy az emlékezet szépíti-e meg, vagy alá lehet eléggé támasztani tényekkel, de a 21. század fordulója a fellélegzés, a nyitás és igenis a liberális eszmék térnyerésének az időszaka volt, s mindez – legalábbis Kolozsváron – az esélyegyenlőségre, a sokszínűségre, a szólásszabadságra és az emberi jogok tiszteletben tartására, pluralizmusra fordítódott le. A kilencvenes évek […]

Az archívumokban őrzött dokumentumok nem történetet mesélnek, csupán tényeket, adatokat és eseményeket rögzítenek. Néha azonban találni bennük idézeteket az érintettektől vagy az érintettekről, és ilyenkor előtűnik az ember az unalmas akták mögül. Akár jól járunk ezzel, akár nem.

A Színház folyóirat 104 hazai színházkritikusnak, színháztudósnak, időközönként színikritikával is foglalkozó szakírónak küldte el a színházszakmai cenzúra/öncenzúra jelenségét körbejáró anonim kérdőívét, amelyet 34 válaszadó töltött ki, bár ebből hatan csak a feleltválasztós kérdésekre adtak választ, bővebben nem fejtették ki a véleményüket.

A nyolcvanas évek végén az NDK-ban született Marie Grau és a magyar Szürke Mari úgy döntenek, hogy egy időgép segítségével előre utaznak bő harminc évet, hogy a mi jelenünkben végre megtapasztalhassák, milyen is szabad művésznek lenni. A Szabad Európa TV ironikus gesztusa[1] egy mediális extravaganza formájában szembesít azzal a napjainkra sokak számára beérett kelet-európai tapasztalattal, […]

A lapszerkesztés során minduntalan beleütközünk a problémába, hogy ma fontos témákat nem lehet szóvá tenni anélkül, hogy a jelenlegi kultúrpolitika kontextusában a valós helyzet leírása ne kapna olyan pluszjelentést, amely idegen tőlünk. Hosszú szerkesztőségi levélfolyamok, de kész tematikus fókuszok is estek már a változékony széljárásnak vagy egyszerűen annak áldozatául, hogy nem találtuk a módját, hogyan […]

Az Esti Kurir szemfüles újságírója 1928 őszén elcsípett egy érdekes beszélgetést a Belügyminisztériumban. A tudósításában szereplő színházi küldöttség előbb a Miniszterelnökségre ment, onnan küldték át őket az illetékes főhatósághoz. „A miniszter titkárának szobájában a küldöttség tagjai szemben találták magukat Tomcsányi[1] miniszteri tanácsossal, az erkölcsök legfőbb őrével, aki mosolyogva köszöntötte Hegedűs Gyulát.[2] – Újból itt vagy? […]

A bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem folyóirata, a Concept 2021-ben tematikus összeállítással jelentkezett a cenzúráról – Tompa Andrea angol nyelvű tanulmánya is itt látott eredetileg napvilágot, mi pedig tovább böngésztük a kiadványt, és kiválogattuk a számunkra legérdekesebbnek tűnő esszéket, amelyeket BUGNÁR SZIDÓNIA és ZSIGÓ ANNA szemlézett.

Mit jelent a cenzúra a művészetben? Ezt a kérdést vetette fel Marina Davidova színikritikus és rendező,[1] a NET fesztivál kurátora és művészeti vezetője tavaly tavasszal az Arany Maszk fesztivál Russian Case online szekciójában. A Russian Case az orosz színházi fesztiválon belüli showcase, amely kimondottan külföldiek számára próbálja bemutatni az előző év legjobb orosz előadásait. Marina […]

Mi az, hogy cenzúra? Előzetes vagy utólagos betiltás? A színházakra nehezedő nézőszámok teljesítésének kényszere? Volt-e cenzúra Magyarországon a rendszerváltás előtt? Milyen betiltásokról tudunk, és miért nehéz kutatni ezt a korszakot? Miért utálta a fősodor az akkor „amatőrnek” nevezett függetleneket? És beszélhetünk-e cenzúráról akár ma, a 2020-as évek Magyarországán? CSÁKI JUDIT kérdéseire EÖRSI LÁSZLÓ és RING […]

A cenzúra kérdésköre széleskörűen elemzett téma volt a múlt évtizedben. A baloldali Népszabadság 2016-os, az Index hírportál 2020-as, majd a Klubrádió 2021-es elhallgattatása nyomán az akadémiai szabadság problémái a nemzetközi sajtóban és tudományos publikációkban egyaránt visszhangot keltettek.[1] A kulturális mezőre gyakorolt állami befolyás és beavatkozás témájával egy friss, független kiadvány[2] is foglalkozott, melyben a színház […]