A 2020. évi tartalomjegyzék 2/46 CIKK, TANULMÁNY, ESSZÉ A közmunkás az új medvetáncoltató cigány? 2/30 Gábor Sára, Orsós János és Perényi Balázs a Roma hősök nemzetközi színházi fesztiválról ADORJÁNI PANNA A dramaturgia mint készség 3/33 Az én színházam 5/3 Színigazgatói credók Debrecentől Veszprémig: Barnák László, Blaskó Balázs, Crespo Rodrigo, Czajlik József. […]
Aradi Hanga Zsófia (1996) a PTE irodalom- és kultúratudomány mesterszakos hallgatója, Pécsett él Darida Veronika (1978) esztéta, Budapesten él Gabnai Katalin (1948) drámatanár, színikritikus, Budapesten él Hárs Anna (1979) dramaturg, műfordító, drámaíró, Budapesten él Herczog Noémi (1986) kritikus, a Színház folyóirat szerkesztője, Budapesten él Hermann Zoltán (1967) irodalomtörténész, Budapesten él Megyeri Léna (1987) szabadúszó tánckritikus, […]
Kun Attila hat évvel ezelőtt útjára indított programja unikális a hazai táncszcénában: sehol máshol nincs arra példa, hogy egy társulat minden tagja lehetőséget kapjon, hogy egy szólóban mutassa meg magát a színpadon, ráadásul többségében vendégkoreográfusok keze alatt. Mindezeken és azon túl, hogy az elnevezés mindent visz, a Közép-Európa Táncszínház (KET) K-Arcok című sorozatát az teszi […]
A szólótáncról, a benne rejlő lehetőségekről, a megközelítések sokféleségéről MEGYERI LÉNA beszélgetett LADÁNYI ANDREÁval, RÉTI ANNÁval és GERGYE KRISZTIÁNnal.
Nincs még egy műfaj, amelyik a szólónál nyilvánvalóbban mutatná egy táncos „erőterét”. Nem meglepő, ha a táncos-koreográfus – akár kezdő, akár profi – szólót készít a maga számára, hisz legjobban a saját testét ismeri az ember, a saját teste mindig készen áll a próbára naptáregyeztetés nélkül, emellett praktikus, financiális megfontolás szintén közrejátszik/közrejátszhat egy ilyen előadás […]
Felbomlik a k2 Társulat. Külön utakon mennek tovább a „k2-s fiúk”. BENKÓ BENCE és FÁBIÁN PÉTER az elmúlt tizenkét évről, a kettesben rendezés kihívásairól, a színházhoz való viszonyukról, ezen belül személyes preferenciáikról, valamint a társulat felbomlásának okairól, körülményeiről beszélt. PROICS LILLA kérdezte őket.
2019-ben négy rendező összefogásából, komoly figyelemtől övezve lépett színre a Narratíva. Hegymegi Máté, Kovács D. Dániel, Pass Andrea és Szenteczki Zita karrierjüknek nem teljesen azonos szakaszában tartottak, de egyikőjük sem számított pályakezdőnek.
Lengyel Anna összetett személyiség volt, sokféle leget el lehet mondani róla. Kezdem azzal, hogy ő volt talán a legintenzívebb ember, akit ismertem. Ha akart valamit, azt nagyon akarta – és mindig akart valamit. A PanoDráma létrehozása fontos mérföldkő volt a szakmai életében: ez volt az a pillanat, amikor a dramaturg alárendelt, a fordító magányos és […]
Miben segít a temetések szabályrendszere? Hogyan gyógyul a közösség és az egyén? Miért játsszuk újra a tragikus emlékeinket a pszichodrámában? Megemlékezhetünk-e egy járvány áldozatairól? Mi a feladata a betegségek, a halál reprezentációjával a színháznak? HARDY JÚLIA pszichiáterrel ARADI HANGA ZSÓFIA beszélgetett.
Déryné a halála előtti négy évben, 1869 és 1872 között írta emlékezéseit. Húgával, Johannával, a néhai teátrista Kilényi Dávid özvegyével élt Miskolcon. Beteg volt, egyik szemére már alig látott, vízkórságtól szenvedett, duzzadt, ödémás volt a teste, gyötörte a köszvény a végtagjait, görcsbe merevedett kezével nehezen fogta a tollat.
Hommage à Jean-Luc Nancy Testbehatolások 2002-ben mutatták be a párizsi Théâtre Ouvert színpadán a L’Intrus (A betolakodó) című darabot, melynek alapja Jean-Luc Nancy 2000-ben megjelent azonos című könyve.[1] A szöveget a filozófus 1999-ben a Dédale folyóirat felkérésére kezdi el írni az „Idegen” témájára reflektálva. A tervezett cím akkor még „Az idegen eljövetele”. Azonban az írás folyamata […]
„A jó színházban – félni kell!” – mondta egyszer nevetve Ács János, s ugrándozott kicsit, talán hogy kitáncolja magából a felfedezett igazság súlyát, míg várakoztunk valami előadáskezdésre. Sokszor eszembe jut ez, különösen mióta megnőtt a szorongató néznivalók száma a színházakban. De nemcsak ott, a könyvekben is. Sőt! Széplaky Gerda azt írja: „A betegségreprezentációk a vizuális […]
