Ami ekkor/itt jelent meg: 2022. október, Folyóirat

E számunk szerzői

Csernai Mihály (1997) egyetemi hallgató, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának egykori elnöke, jelenleg Marosvásárhelyen él és tanul Dézsi Fruzsina (1995) újságíró, szerkesztő, doktorandusz, Budapesten él Papp Tímea (1975) kritikus, kulturális menedzser, Budapesten él Rihay-Kovács Zita (1976) jogász, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, Seregélyesen él Ring Orsolya (1975) történész, egyetemi oktató, Budapesten…

Ring Orsolya: Húzd meg, ereszd meg

Színházirányítás, színházi struktúra 1949–1989

Az állami tulajdonba vétel gazdaságilag stabilizálta a színházakat, ugyanakkor teljesen új működési, művészeti struktúrát teremtett, amely a következő évtizedekben lényegében változatlan maradt. Mindez azt is jelentette, hogy a színházak állami szubvenciót kaptak, azaz nem profitorientált vállalkozásként működtek, dolgozóik állami alkalmazottak lettek, helyáraikat viszonylag alacsonyan állapították meg, így a közönség széles rétegei engedhették meg maguknak a…

Rihay-Kovács Zita: Kulturális demokrácia

A magyar állam szerepvállalásának alakulása a színházi területen 1990-től

Az 1990–1994 közötti időszak számos kihívása között szerepelt a kulturális demokrácia jogi kereteinek és intézményi feltételeinek kialakítása úgy, hogy a közösség tagjainak a kulturális értékekhez, termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférése megmaradjon. Az előbbi egyrészt tulajdonosi és mecénási attitűdöt igényel, másrészt a politikai hatalom önkorlátozását teszi szükségessé. Utóbbinak feltétele az aktív kultúrpolitika, a piaci folyamatokba történő…

Szabó István: Államosítás 2.0

Sok hűhó – mennyiért?

Minden közpénztámogatásból alanyi jogon részesülő állami és önkormányzati színház foglya az államosítással kialakított, bár azóta sokat finomodott körülményeknek. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert az elmúlt harminc évben sok változás történt, ezek azonban elfedik a lényegi azonosságot. Azt, hogy az állam szerepének növekedése jellemzi az utóbbi időszakot, nehéz lenne tagadni.

Urbán Balázs: Mily komor a vígság…

A Miskolci Nemzeti Színház 2021/2022-es évadáról

A Miskolci Nemzeti Színház helyzete azért speciális, mert nem sajátos profilú művészszínházként, hanem a szó igazi értelmében vett népszínházként vált fontos műhellyé. Hogy ennek mibenléte érthető és áttekinthető legyen, fel kell vázolnom azt a működési struktúrát és azt a művészi állapotot, amely Miskolcon a járvány kirobbanásáig létrejött.

Papp Tímea: Következetes állandóság

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház 2021/2022-es évadáról

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház honlapja szerint „ez a színház arany korszaka, van mire büszkének lenni”.[1] Az állítás első felét eltúlzottnak érzem, a jelző helyett inkább az „ígéretesen ívelő” szerkezetet használnám, a másodikkal viszont maradéktalanul egyetértek.

A pénz beszél

Körkérdés a színházfinanszírozásról

Három kérdést tettünk fel – nem tetszőleges alapon, hanem célzottan – a színházak működésében jártás gazdasági és elméleti szakembereknek, kulturális menedzsereknek a színházfinanszírozás módozataival kapcsolatban. Kell-e részt vállalnia az államnak, és ha igen, mekkorát és milyet, a színházfinanszírozásból? Egységesen vagy eltérő módon támogassa az állam a különböző színházi területeket (szórakoztató, magánszínház, függetlenek stb.)? Jó-e, hogy…

Dézsi Fruzsina: A pályakezdés traumája

A Freeszfe 2021/2022-es évadáról

Nincs ma olyan előadás, amelyet ne lenne kézenfekvő a kultúrkampf törésvonalai mentén olvasni. A Freeszfe produkcióira ez sokszorosan érvényes, ami magában hordozza annak a veszélyét, hogy az adott kulturális produktum nem saját esztétikai keretrendszerével hívja fel magára a figyelmet, hanem azáltal, hogy visszaíródik a közpolitikai diskurzusba.

Színház / Politika / Finanszírozás

A színházfinanszírozás kérdése evidencia, hiszen posztszocialista országként nem szoktuk megkérdőjelezni, hogy az állam tartsa-e el a színházakat. A színházfinanszírozás kérdése darázsfészek, mert ha onnan közelítünk hozzá, hogy csak működés szempontjából hányféle színháztípus létezik (kő, független, magán, bulvár stb.), akkor már egyáltalán nem biztos, hogy az államnak mindegyik fenntartásában azonos szerepet kell vállalnia. És ha ehhez…

Csernai Mihály: Óvatos határátlépések

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulatának 2021/2022-es évadáról

Amikor Marosvásárhelyre érkeztem, a belpesti, néhol elitista művészeti közeghez képest, amelyhez hozzá voltam szokva, teljesen új környezetbe csöppentem. Új kultúrát, új embereket kellett megismernem, mindezt egy járvány sújtotta időszak után, amikor a világ éppen csak kivánszorgott és felocsúdott a vírus okozta pánikból. Ezért is volt számomra sok szempontból megvilágító erejű az a néhány hónap, amelyet…