Mit értünk kollektív vagy hierarchiamentes alkotáson? Miért szeretnénk mindenáron egy-egy műhöz egyetlen szerzőt rendelni? És létezhet-e egyáltalán demokrácia a színházban? Párbeszéd az elmélet(ek)ről.
“Az egésznek van egy ilyen mákonyos jellege” – mondja Kárpáti Péter a demokratikus alkotói folyamatról, amely a Hangosító 14. adásának témája. A kiindulópont a 2019-ben Halász Péter-díjjal elismert 99,6 % című kolozsvári előadás, amelynek egyik alkotója, Adorjáni Panna a Hangosító másik vendége, a harmadik résztvevő pedig Herczog Noémi kritikus. A moderátor Gócza Anita. Hallgassátok meg…
A Thealter tehát nyit, s nemcsak esztétikai tekintetben, ugyanis szubjektív módon is észlelhető, hogy egyre több a Thealter-turista: ahogy a függetlenek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, úgy lesz ez a fesztivál egyre népszerűbb és izgalmasabb.
Még két órája sem vagyok Szegeden, de már bekötött szemmel kell futnom katonák elől, akik lelőtték az apámat. Erősen kezdődik az első Thealterem. Bár nem kerültem többet olyan szélsőséges helyzetbe, mint a bOdyssey Escape című előadásán, az izgalmak megmaradnak. Mert ami az idén 29 éves Thealter fesztiválon töltött három napom alatt történt, az soha nem jó…
