Kricsfalusi Beatrix: Vihar utáni csönd Avagy a #metoo mint a polgári illúziószínház allegóriája A gond csak az, hogy a tömegnyilvánosságnak rettentő ereje ugyan van, felelőssége azonban semmi – azzal csak a benne arccal és névvel megszólaló egyének rendelkeznek. Meg persze az újságírók, akiknek a gyors hírek pörgetésén alapuló médialogikával szembemenve kell alapos kutatómunkát végezniük egy rendkívül bizonytalan jogi, következésképp gazdaságilag rizikós környezetben (ám történetüket névvel, arccal, jogi felelősségük […]
Selyem Zsuzsa: Mi történik azután, hogy az ember beveszi az első kolorádóbogarat? Reflex4 Nemzetközi Színházi Fesztivál, Sepsiszentgyörgy A 4. Reflex fesztivált idén a zene mint „a színház legősibb szervező eleme” köré építette fel Bocsárdi László, a fesztivál és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója és rendezője. 12 napon át (május 4. és 16. között) 7 helyszínen 14 társulat változatos, elképesztő, döbbenetes előadásait láthattuk, a korrumpálótól a detoxifikálóig. Kísérőrendezvényként a város egyik csodája, […]
„Nem állíthatnak rendőrt minden rendező mellé” A POSzT idei válogatójával, Térey Jánossal Gócza Anita beszélgetett Azt szeretem, amikor sikerül elfelejtkeznem arról, hogy színházban vagyok, amikor az előadás felkavar, megráz, kiforgat, „megtörténik velem.” Azokat a produkciókat kerestük, amelyek átütő erővel rendelkeznek.
Gondos Mária Magdolna: Eloltani a tűzriasztót Henrik Ibsen: Rosmersholm – Kolozsvári Állami Magyar Színház Mostanra az érintettek döntéseit helytelenítve vagy sem, de mintha tovább lehetne/kellene lépni. A kérdés azonban maradt: az előadáson való részvétellel és ezzel az írással nem járulok-e hozzá szándékolatlanul annak a rendszernek a működéséhez és fenntartásához, amely az ilyen típusú agressziót némi fizetéscsökkentés ellenében legitimálja?
Tomas Irmer: Ébredés a rémálmokból Andriy Zholdak-miniportré Zholdak a Szovjetunió felbomlása előtti években Anatolij Vasziljevnél tanult Moszkvában, és bizonyára már ezekben a peresztrojkás években megtapasztalta…
