A színházi képes beszéd mindig akkor alakul ki, amikor a társadalomban nem lehet nyíltan kommunikálni. Ez azonban csak egyik oka annak, hogy a hatvanas–nyolcvanas éveket nemcsak Magyarországon, hanem az egész keleti blokkban a kódolt fogalmazásmód előtérbe kerülése jellemezte. A másik ok, amely nem független az előbbitől, túlmutat egy szűk geográfiai-történelmi régión: Európában és Amerikában megjelenik…
Tag Archives
Archive of posts published in the tag: Babarczy László
A játékhagyományra rápillantva a Molnár-életmű más részeihez képest meglepő változatosságot tapasztalunk, különösen az utóbbi években. Ez azt mutatja, hogy a mű még mindig provokál, és rejtélyekkel teljes, sőt, talán egyre rejtélyesebbé válik. Vagyis nemigen van a magyar dramatikus kínálatban nehezebb feladat, mint a Liliom kortárs hazai horizontjáról fogalmazni.
Proics Lilla: Beszélgetések a kritikáról
Babarczy Lászlóval és Sopsits Árpáddal Proics Lilla beszélget
Sokszor alig megfogalmazható, mit tartalmaz egy előadás, amelyben a szöveghez képest eleve sokkal több csatorna működik.
Eörsi László: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika
Eörsi László a „megkerülhetetlen kultuszelőadásról"
A produkció tehát a Kádár-rendszer legsúlyosabb tabuját, az 1956-os magyar forradalmat is behozta a képbe.
Most, leleplezve egykori önmagamat, bemutatom az igazgatói kérdésekre adott gazdasági igazgatói válaszok mögött rejlő tartalmakat…
Címkefelhő
a kritika
Alföldi Róbert
Ascher Tamás
Bertolt Brecht
beszélgetés
Bocsárdi László
bábszínház
Csehov
Debreceni Csokonai Színház
dráma
fesztivál
függetlenek
Horváth Csaba
interjú
Jurányi Ház
k2
karanténszínház
Katona József Színház
Kolozsvári Állami Magyar Színház
kritika
könyv
Magyar Állami Operaház
Miskolci Nemzeti Színház
Mohácsi János
MU Színház
Máté Gábor
Müpa
Nemzeti Színház
opera
Pintér Béla
Pintér Béla és Társulata
POSZT
Radnóti Miklós Színház
Schilling Árpád
Shakespeare
Stúdió K
Szkéné Színház
Thália Színház
Trafó
tánc
Vidnyánszky Attila
Vígszínház
Zsótér Sándor
Átrium
Örkény István Színház