Ilyet én egyetlen más hazai színházi fesztiválon sem láttam: az alkotók múlhatatlan figyelemmel kísérik a programot reggeltől estig, épp csak a saját előadásuk közben nem ülnek a nézőtéren.
Artner Sisso: Árnyékvilág körüli utazás
Michael Ende: Ofélia árnyszínháza – Radnóti Miklós Színház (r. Csató Kata)
A díszletben visszatükröződik a színház nézőtere, fraktálszerű hatása van, akár csak a szövegnek. Minden ismétlődik, de valahogy magasabb szinten válik érthetővé.
Hiszen Punchék, azaz Puncsék mi vagyunk. Vagy ha nem is mi, de a szomszédjaink, vagy a szomszédjaink szomszédjai feltétlenül. Őszintén szólva tanácstalan vagyok. És kérem szépen vissza a Hisztimese kellemetlen anyukáját inkább. Vagy ha lehet választani (és miért ne lehetne), a Manna Produkció és a Maszkaron Társulat közösen színre vitt meséjét, A Macskaherceg kilencedik életét;…
A szentendrei önkormányzat alig fél évvel a kinevezése után zárt ülésen hívta vissza Csató Kata bábrendezőt a Szentendrei Kulturális Központ éléről. A döntést nem támasztja alá semmilyen szakmai vagy gazdálkodási indok, csak egy: a központ májusban kilépett a Magyar Teátrumi Társaságból.
