Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Csongor és Tünde

Proics Lilla: Omló káprázatok

Csongor és Tünde – A Vadász Esélye társulat előadása a Három Hollóban

…úgy vitték színre az alapanyagot, hogy formailag merész beavatkozásokkal kezdtek, de végül felülkerekedett rajtuk az anyag, és erősebb maradt a tiszteletteljes ragaszkodásuk az eredeti műhöz, mint a szemtelenségük, amivel belefogtak.

Urbán Balázs: Válaszúton?

A Nemzeti Színház 2015/16-os évadja - 1. rész

…a poézis egyik esetben sem unalmas és üres látványköltészetet jelent; az a színházi nyelv, amelyet Vidnyánszky kitartóan és következetesen alkalmaz, valóban színpadi élménnyé transzponálja a lírát és epikát.

Urbán Balázs: A mesén túl

Csongor és Tünde – Nemzeti Színház; Kerengők – Átrium Film-Színház

Vidnyánszky rendezése viszont kétségtelenül egy határozott és kiforrott rendezői színházeszmény lenyomata. (…) Szabó Borbála darabjának erénye viszont, hogy felkínál egy lehetőséget, amely dramaturgiai, illetve formai, stiláris szempontból érdekesebbé, egyedibbé tehetné az előadást.

Szemerédi Fanni: A Tünde-sztori

Így látta a cikk szerzője a Kerengők (Csongor, Tünde) című előadást (Szabó Borbála) az Átrium Film-Színházban

Hideg a világ. Ketten végül mégis találkoznak, és egymásra tudnak kapcsolódni – és ez a kapcsolódás nem cukormáz-habos, hanem nagyon is munkás dolog.

Stuber Andrea: Kibábozódás

Csongor és Tünde - Nemzeti Színház - KRITIKA

…a legátütőbb színészi alakítások a bábtalan szereplőkhöz kötődnek.

Gere Zsolt: Műfajküszöb

Gere Zsolt a Csongor és Tünde kontextusairól

A Csongor és Tündét „tanítható, előadható” felfogásban boldogságkereső szövegnek tekintik, s a boldogság tárgya a szerelem.

Jászay Tamás: Hagyományba ragadva

Kurrah időnkénti döbbent „Was?” kérdése talán arra utal, hogy a manók a magyarokat dróton rángató német urak lennének…