Napról napra

Tizenhatodik éve rendezi meg a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház a Desiré Fesztivált, és ez akkor sem volna kis szó, ha nem a legbátrabb és legformabontóbb fesztiválról beszélnénk, amely a magyar színházba becsatornázza a posztjugoszláv színház felől érkező legbátrabb és legformabontóbb impulzusokat. Hogy aztán a magyar színház hogyan és milyen mértékben él ezzel a lehetőséggel, az […]

Kissé megkésett a tudósítás, de a másod- vagy harmadhullámnak is vannak előnyei: az eltelt idő távlatából újra lehet gondolni, újra lehet élni a fesztivált, és örömmel rádöbbenni, hogy mennyire eleven még mindig az emlék, és mennyi élménnyel, tanulsággal, új tudással gazdagodott az, aki a november végét Szabadkán töltötte a Desiré Central Station fesztiválon.

Van egy jelenet a darab közepe táján, amikor Übü lóra pattan, és elvágtat a háborúba. A többiek gyorsan Nikola Kneževićre osztják a ló szerepét, aki azonnal tiltakozni kezd. Elmondja, hogy ő diplomás színész, és egy ilyen alakításhoz neki időre van szüksége, be kell költöznie egy lovardába, lovászokkal beszélgetni, megismerni az állat mozgását, viselkedését, felépíteni az […]

A legutóbbi – 2018. novemberi – Desiré Central Station fesztivál a „barbaricum” nevet kapta, így a térség színházi előadásaiból való merítést a barbarizmus szó mentén is értelmezhettük. Oliver Frljić, a posztjugoszláv színház sztárrendezője, napjaink egyik legprovokatívabb európai alkotója meghívott előadását nézve ez nem is eshetett nehezünkre. Nem mintha a tízéves fesztiválon valaha megjelent előző munkái […]

Tízéves a szabadkai Desiré fesztivál. A fesztivál egyik alapítójával, Urbán András rendezővel kezdeti elképzelésekről, változásokról, motivációkról beszélgetett Proics Lilla.